Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miután az első félévben 1100 milliárd forint volt az ÁKK nettó állampapír-kibocsátása, a második félévben már csökkenhet az állomány – derült ki az Államadósság Kezelő Központ Rt. sajtótájékoztatóján. A devizaadósság 30 milliárd forint értékben, míg a forintadósság 80 milliárd forinttal csökkenhet az év második hat hónapjában.
Az első félévben az adósságnövekedés egyik fontos tényezője volt az EU-támogatásokat kiváltó állampapír-kibocsátás. Mivel az unió csak a projektek befejeztével utalja át hozzájárulásait, a magyar államháztartásnak kell előfinanszírozóként fedeznie a beruházásokat, amit csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával tud teljesíteni. A január és június közötti, 1000 milliárd forint feletti finanszírozási igényből ezek a tételek mintegy 200 milliárd forintot tettek ki.
Bár az ÁKK még dolgozik a jövő évi finanszírozási terven, és vezetői nem kívántak ezzel kapcsolatban nyilatkozni, lapunk úgy értesült, hogy jövőre sem várható jelentős változtatás az adósságmenedzselés terén. Így könnyen előfordulhat, hogy megint az év első felére esnek a jelentősebb kibocsátások, és ennek megfelelően a nem refinanszírozó nettó kibocsátás is hasonló nagyságrendű lehet, mint idén. Ez év végéig még 2,85 milliárd forint értékű bruttó értékesítés lesz, amit 237 milliárdos devizakibocsátás egészít ki. Ebből a szempontból valamelyest bizonytalanságot jelent a forintárfolyam esetleges gyengülése, amely az első félévben közel 23 milliárd forintos árfolyamveszteséget okozott a devizaadósságon. A végleges számokat ugyanakkor befolyásolhatják még a privatizációs bevételek, illetve a költségvetés finanszírozási igénye is.
Információink szerint a pénzügyi vezetés számára egyre kellemetlenebbé válik a Kincstári Egységes Számla (KESZ) magas készpénzállománya. Ez azért okoz problémát, mert bár akár tizedszázalékos nagyságrendben is javíthatná a hitelmutatót, az uniós módszertan szerint a szabad pénzeszközök nem vehetőek figyelembe pozitív értelemben a hiányszámításnál. Mindezek miatt az eddigi maradványelvonások mellett újabb intézkedések várhatóak a KESZ év végi likviditásának csökkentése érdekében.
