Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az igazgatási költségek megkurtításával ellensúlyozza a kormány a jövő évi adóváltozások bevételcsökkentő hatását: az áfát, szja-t és az egészségügyi hozzájárulást érintő módosítások összességükben 300 milliárd forinttal mérséklik a költségvetési elvonásokat 2006-ban, a közigazgatás viszont pont ekkora forrástól esik el. Elemzők, illetve a jegybank további, 200–500 milliárdos megtakarítást tartanak szükségesnek, de erről nem esett szó tegnap. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyan azt ígéri, hogy nem lesz választási költségvetés a jövő évi, vagyis nem az osztogatásra épít majd, ám a fent vázolt korrekción túl csupa olyan költségvetési tételről számolt be Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, amelyekre az ideinél nagyobb keretet szánnak 2006-ban. E sorból is kiemelkedik az agrárium: az egy termelőre jutó támogatás eléri majd a 2 millió forintot (lásd külön írásunkat), nagyrészt az EU-források révén.
Az uniós támogatások a költségvetés más területein is egyre inkább meghatározóvá válnak, olyannyira, hogy Veres János szerint a konvergenciaprogram sikere is részben attól függ, mennyire sikerül kiaknázni azokat. Az EU-pénzekkel elindított fejlesztések számottevően bővülnek: jövőre 570 milliárd forintra emelkednek, szemben az idei 268 milliárddal.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatójában a családtámogatást, az otthonteremtést, az infrastruktúra-fejlesztést, a felsőoktatást emelte még ki: az új családtámogatási rendszerre, amely a családi pótlékban sűríti össze az eddig tagoltabb rendszer elemeit, 30 milliárd forinttal többet fordítanak, mint az idén. A nem felnőtt korú gyermek után ebben az esztendőben 12 200, jövőre 13 800 forint támogatás jut. Az otthonteremtésre szánt keretet 7 milliárd forinttal, 254 milliárdra növelik. A kormány szerint a lakáspiacot mozgásba hozza a tervezett áfakulcs-csökkentés, így egy 15 millió forintos lakásnál 600 ezret spórolhatnak meg a vevők. Jövőre 266 kilométer autópályát adnak át a forgalomnak; ennek fele jut a választások előtti időszakra. Autópályán lehet majd eljutni Miskolcra, Debrecenbe, Szegedre és a Balaton déli partjára is. Ezzel párhuzamosan további 260 kilométer gyorsforgalmi út előkészítése és építése kezdődik meg.
A jövő évi államháztartás eredményszemléletű hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százaléka lesz, a nyugdíjreform-korrekció figyelembevétele mellett. A pénzforgalmi hiányt 4,1-4,2 százalékra tervezik. Az államháztartás összes adó- és járulékbevétele a GDP 37,5 százalékára csökken az idei 38 százalékról. A makropálya 4 százalékos növekedéssel és 2 százalékos inflációval számol, a reálkeresetek 3 százalékot meghaladó, illetve a nyugdíjak 4 százalékos emelését várja a kormány. A szakszervezetek a gazdasági növekedéssel megegyező mértékű, 4 százalékos reálkereset-emelkedést tartanak szükségesnek (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 1., 2. oldal), vagyis nincs messze egymástól a két álláspont. A gond csak az, hogy az érdekegyeztető tanácsban nem a reál-, hanem a bruttó keresetekről egyeznek meg a felek, márpedig azonos reálkereset-elváráshoz a kormányétól, illetve a munkaadói oldaltól lényegesen eltérő bruttó keresetigényt szokott támasztani a munkavállalói oldal. Az eltérés a várható infláció, illetve az adóterhelés alakulásának megítélésében szokott lenni a tárgyaló felek között. Veres János szerint egyébként jövőre több kereseti kategóriában nem válik el egymástól a bruttó és a nettó bér.
Egyéb részletek nem ismertek egyelőre, a tárcáknál most folyik a fejezeti tervezés, a fő számokról várhatóan szeptember második felében ad tájékoztatást a kormány.
