Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyjából ismertté váltak a jövő évi költségvetés főbb mak-roparaméterei a Pénzügyminisztérium (PM) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tegnapi sajtótájékoztatóján. A büdzsét a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos növekedésével és 2 százalékos inflációval számolva tervezte a PM. Az éves átlagos inflációra 2-3 százalékos sávban adott becslést a PM, vagyis annak legalsó értékét vette figyelembe a büdzsészámítások során. Ez nem irreális, a piac átlagosan 2,1 százalékos, a CIB Bank Rt. 2,2 százalékos inflációt vár jövőre – értékelte az elhangzottakat Trippon Mariann, a pénzintézet elemzője.
A januárra tervezett áfacsökkentés inflációs hatásainak megítélésében különbség van a PM és az MNB között, ezzel magyarázható, hogy a jegybank még alacsonyabb, 1,6 százalékos inflációval számol 2006-ra – mondta lapunk kérdésére a sajtótájékoztatón Veres János pénzügyminiszter. Szakértők szerint a legnagyobb kockázatot az inflációs pályára az olajár alakulása jelenti, ám arra oly széles sávban adnak becslést a piacon, hogy lehetetlen megítélni, mit hoz a jövő. Az viszont nem lehet véletlen, hogy a PM 2-3 százalékos sávot adott meg becslésként: a tárca ezek szerint nem zárja ki a 2 százaléknál magasabb inflációt, ami többletbevételhez juttatná a költségvetést.
A GDP 4 százalékos növekedése valamivel optimistább, mint amit a piac vár, de csak tizedszázalékok választják el egymástól a két becslést, így erről az oldalról is megalapozottnak tűnik a tervezés – állítja Trippon Mariann. A szakértő szerint az azonban kétséges, hogy az évek óta tapasztalt 2 százalékpontnál jobban szétnyíljon a növekedési ütemek közti különbség Magyarország és az eurózóna átlaga között – a tegnapi tájékoztatón Kóka János gazdasági miniszter különféle, 3-4 százalékpontos különbségekre alapozott növekedési pályákat vázolt fel, amelyek mellett 10–16 év alatt érhető el Ausztria jelenlegi fejlettségi szintje. Ebben partnere volt Veres János is, aki arra azért felhívta a figyelmet, hogy a második negyedévben mért 4,1 százalékos magyar, illetve 1,2 százalékos uniós növekedési ütemből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A pénzügyminiszter szerint egyébként idén a harmadik és a negyedik negyedévben 4 százalékhoz közeli bővülés érhető el, így az év egészében 3,5–4 százalékos növekedésre van kilátás. Kérdés, hogy miként tartható a 4 százalékos magyar GDP-növekedés, ha közben a fő exportpiacaink által meghatározott külső konjunktúra nem indul be. Erre az volt Kóka János válasza, hogy egyrészt valóban szükség volna az eurózóna nagyobb mértékű növekedésére, de emellett nagyobb hangsúlyt kaphatnak a más régiókban – Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia – működő külgazdasági kapcsolatok. A miniszter külön hangsúlyozta a Balkán jelentőségét, amely húzó hatású lehet a növekedésre. Szerinte az említett régiókban évente 2-3 százalékkal bővül a magyar exportteljesítmény.
