Elsősorban az állam devizában történő eladósodása áll a jegybanki devizatartalék egy év alatt mintegy 4 milliárd euróval (5 milliárd dollárral) való emelkedésének hátterében – értesült a NAPI Gazdaság. A hivatalos IMF-statisztika szerint júliusban 17 ezer 767,64 millió dollár volt a jegybanki tartalék állománya, amelynek döntő többsége, mintegy 15 milliárd dollár értékpapír volt.
A készpénzállomány és a letét nagyjából 2 milliárd dollárt tett ki. Ennél lényegesen kisebb, mintegy 42 milliárd dollár értékű arannyal rendelkezett az év hetedik hónapjában az MNB.
A mintegy 5 milliárd dolláros tartalékbővülésért azért felelős az állami devizaeladósodás növekedése, mert a devizakötvény-kibocsátásból származó forrásokat a kormány államadósság-kezelő szervezete a jegybanknál váltja át forintra. A növekedés oka még a bankok által a jegybanknál tartott kéthetes betétállomány gyors gyarapodása is; a forintra váltás során ugyanis többlet likviditás keletkezik, amit a bankok ilyen betét formájában helyeznek el a jegybankban.
A Magyar Nemzeti Bank más jegybankokhoz hasonlóan számos gazdasági mutatót kísér figyelemmel, amikor arról dönt, milyen tartalékszintet tekint megfelelőnek – tudtuk meg a jegybanknál. Egy olyan időszakban, amikor az ország külföldi eladósodottsága nő, indokolt a devizatartalék-szint növekedése. A jegybank a jelenlegi külső és belső feltételek mellett a devizatartalékok aktuális szintjét biztonságosnak tartja – tudtuk meg. Nemzetközi összehasonlításban a magyar devizatartalék a növekedés ellenére is a legalacsonyabbak közé tartozik, a fontosabb feltörekvő piacok közül csak Egyiptom és Dél-Afrika rendelkezik kevesebbel. A nemzetközi befektetési bankok által figyelt fejlődő országok közül Csehország, Lengyelország és Törökország is 30 milliárd dollárnál nagyobb tartalékkal rendelkezik.
