Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megsértette a közbeszerzési törvényt az első ppp-konstrukcióban megvalósuló, 700 fős tiszalöki büntetés-végrehajtási intézet létesítésére és 15 éves üzemeltetésére kiírt pályázatán, s megsemmisítette az eljárást lezáró, eredménytelenségre vonatkozó döntését – tudta meg a NAPI Gazdaság. A határozat ellen nem fellebbezhet a BVOP, annak felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A jogorvoslatot az egyik ajánlattevő, a KÉSZ Kft. kezdeményezte a döntőbizottságnál.
A BVOP féléves pályáztatás után június végén tartotta az eredményhirdetést, amelyen – előre nem látható és elháríthatatlan okra hivatkozva – azt közölte, hogy a szerződés megkötésére képtelenné vált, és érvénytelenítette a tendert. Az eljárás utolsó körébe került cégek közül a Vinci SA nem tett végső árajánlatot, a legkedvezőbbet a KÉSZ nyújtotta be 16,7 milliárd forinttal, míg versenytársai – a Wallis Rt. és az OTP Bank Rt. – 19 milliárd forint felettieket tettek (NAPI Gazdaság, 2005. június 27., 1–3. oldal). Nemcsak az árat, hanem a megvalósítási, működési és üzemeltetési garanciákat tekintve is a KÉSZ ajánlata volt a legkedvezőbb, így a BVOP megbízottja, az eljárást lebonyolító Főber Rt. pontozásos értékelése szerint az eljárást a cég nyerte volna meg – derül ki a KD határozatából. A BVOP viszont – arra hivatkozva, hogy még nem történt meg a bv-intézet helyéül szolgáló mezőgazdasági földterületen a vagyonkezelői jog jogosultságának kijelölése – érvénytelenítette a tendert. A KD vizsgálatában ugyanakkor megállapította, hogy ez a hiányosság nem a pályáztatás során, előre nem látható körülményként jelentkezett, hanem már annak előkészítésekor is ismert volt. A pályázati dokumentációba bekerült szerződéstervezetben olvasható volt, hogy az ingatlan a magyar állam tulajdona, a vagyonkezelője pedig a BVOP. A vagyonkezelővé történő kijelölést viszont a BVOP – a pályázat előtt és alatt is – elmulasztotta kérelmezni (mezőgazdasági földterületről lévén szó) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. A KD szerint így „az előre nem látható ok” a BVOP hibájából következett be, így erre hivatkozva nem érvényteleníthette volna a közbeszerzési eljárást.
A BVOP a dokumentumok pótlása után így vagy újraértékeli a három ajánlatot és közülük választ nyertest, vagy a KD megsemmisítő döntésére hivatkozva egy új pályázatot hirdet, vagy eláll a beszerzéstől.
