Az első hét hónapban 198 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra, az időarányos előirányzat 165 milliárd volt, így a deficit jelenleg 32 milliárd. Az biztos, hogy az éves szinten 284 milliárd forintra tervezett gyógyszerkassza nem tartható, az viszont más kérdés, hogy a hiányt ki fizeti majd. A gyártók és a kormány között tavaly született – 2006 végéig érvényes – megállapodás szerint 30 milliárd forintos deficitig az állam és a gyártók fele-fele arányban osztozkodnak a költségeken, ám e felett csak a gyártóknak kell a zsebükbe nyúlniuk. A gyártók azonban nehezményezik, hogy rendre alultervezik a gyógyszerkasszát, így az ő „jótállási” kötelezettségük is nagyobb eséllyel válik szükségessé.
A megállapodás azt is tartalmazza, hogy az állam vállalja a gyógyszerkassza évenkénti 5 százalékos bővülését. Tavaly az előirányzat 270 milliárd volt, de végül is közel 290 milliárdot sikerült elkölteni medicinákra. A költségvetés tervezésekor a 270 milliárdot vették bázisnak, ezt növelték öt százalékkal. Így lett az idei gyógyszerkassza előirányzata 6 milliárd forinttal rövidebb mint a tavalyi tényleges költés, ezért még a legoptimistábbak sem nagyon hihettek abban, hogy idén nem dől be a kassza.
A kormány, illetve a szaktárca több olyan intézkedést hozott, amely csökkentheti a kiadásokat: ilyen volt a fix támogatások bővítése, továbbá hogy szeptembertől korlátozták a magánpraxist működtető orvosok vényfelírását. Ősztől szigorúbban ellenőrzik a támogatott gyógyszerek felírását és megszületett a gyógyszerpiaci rendtartás is.
Az intézkedések hatása egyelőre nem mérhető, de a gyártók és a kormány néhány hete tárgyalni kezdett a befizetések kapcsán. A légkör egyelőre békés, ám nem lehet kizárni egy komolyabb ütközet lehetőségét sem. Úgy látom, hogy mind két fél hajlandó konszenzusra – mondta a NAPI Gazdaságnak Székely Krisztina az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A gyártók szeretnék, hogy a befizetések elszámolásakor a kormány vegye figyelembe az alultervezett kasszát. Székely hozzátette, azzal tisztában kell lenni, hogy nincs olyan ország, amelyben ne növekednének a gyógyszerkiadások: az uniós tagállamokban például évente átlagosan nyolc százalékkal.
