Az eladásról szóló döntés nélkül zárta le a Malév Rt. privatizációját az ÁPV Rt. – ismertette a vagyonkezelő igazgatóságának pénteki döntését Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke. A hivatalos indoklás szerint a pályázók – vagyis a magyar–orosz vegyes tulajdonú Air Bridge Rt. és a magyar tulajdonosok által létrehozott ASBK Kft. – saját lehetőségeik határán tették meg vállalásaikat, s egyik ajánlat sem szolgálta teljes körűen a vagyonkezelő összetett privatizációs céljait. Veres János pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt idők politikai szócsatáiban elhangzott állításokra – például azon fideszes kijelentésre, hogy 160 millió forintért adnák el a céget – a kormányzat a pályázat miatt nem tudott konkrétumokkal reagálni, most azonban feltárta a pályázók ajánlatait. Ebből pedig az derül ki, hogy az Air Bridge egymilliárd forintot ajánlott a Malév részvényeiért (szemben azon sajtóértesülésekkel, melyek 150 millió forintról szóltak). A „félreértés” hátterében pedig az állhat, hogy bár valóban mindkét cég hasonló, 150 millió forintos ajánlatot tett, de miután az ÁPV Rt. csak az általa jobb ajánlatot tevő Air Bridge Rt.-vel kezdte meg a tárgyalásokat, a cég ezek során megemelte korábbi ajánlatát. A fenti körülmény miatt az nem derülhetett ki, hogy az ASBK kész lett volna-e hasonlóra, e céggel ugyanis a későbbiekben már nem folytattak tárgyalást. Megfigyelők szerint célszerűbb lett volna, ha a vagyonkezelő az utolsó pillanatig mindkét társasággal párhuzamosan folytatta volna a megbeszéléseket, annál is inkább, mert azt maga az ÁPV Rt. is elismeri, hogy a két ajánlat üzleti tartalma közel azonos volt.
Veres János pénzügyminiszter bejelentette: csak a Budapest Airport (BA) Rt. – várhatóan az év végéig befejeződő – privatizációja után írnak ki újabb pályázatot a cég értékesítésére. Veres azért is szükségesnek tartja az értékesítést, mert – mint kiemelte – a Malévet még középtávon sem érdemes állami tulajdonban tartani.
Az ÁPV Rt. igazgatósága döntött továbbá arról, hogy a Budapest Airport Rt. privatizációja előminősítési pályázatának kilenc részvevője közül melyik az az öt társaság, illetve konzorcium, amely a rövidített listára került, vagyis mely cégeknek nyílik lehetőségük arra, hogy november 2-án kötelező érvényű ajánlatot tehessenek. A cégek pénzügyi ajánlata minden várakozást felülmúlt, amint arról Mészáros Tamás beszámolt, a kilenc társaság közül a legalacsonyabb ajánlat 202 milliárd forintról míg a legmagasabb 390 milliárd forintról szólt. A következő fordulóba meghívott pályázók indikatív árajánlatai kivétel nélkül az ársáv felső felében helyezkedtek el. Mészáros kiemelte, hogy az első fordulóban megajánlott tranzakciós ellenérték a második fordulóban lefelé nem módosítható, az elnök várakozásai szerint tehát a következő körben az említett 390 milliárdnál magasabb öszszegű ajánlatok érkeznek majd.
