Vita alakult ki a Pénzügyminisztérium (PM) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) között a számvevők legutóbbi, helyi önkormányzati fürdőkkel kapcsolatos jelentése kapcsán. Az ÁSZ azt kérte a pénzügyi és az egészségügyi tárcától, hogy helyezzék „közgazdasági alapra” a gyógyászati szolgáltatások finanszírozását. Az egyes szolgáltatások tényleges önköltségére ugyanis a számvevőszéki vizsgálatok szerint nincs a fürdőszakma és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által egyaránt elfogadott kalkulációs és költségszámítási séma. Így még a nagyobb fürdőkben sem történt kísérlet arra, hogy a kezelések tényleges költségeit meghatározzák. Vagyis az árak kevésbé a ráfordításokat, sokkal inkább a szolgáltatások helyi piacképességét tükrözték. Egységes költség- és árkategóriák hiányában pedig a szolgáltatások eredményességének összehasonlítása is korlátokba ütközött – írta a jelentés.
Veres János pénzügyminiszter válaszlevelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatott és a külföldi piacképes kereslet által meghatározott árak egységesítése a TB által támogatott szolgáltatások árának megduplázódását vonná maga után. Ugyanakkor a támogatott árú kezelések fontosak a fürdők számára, mivel nagy volumenű és stabil bevételi forrást jelentenek, amelyek csökkentik a kezelésenként különböző átlagos költségeket.
Az ÁSZ válaszában azt hangsúlyozta, hogy a finanszírozás jelenlegi problémái nehezítik a fejlesztési irányok kijelölését és az állami források hatékony felhasználását.
A gyógyfürdőfejlesztésekhez kapcsolódó állami támogatást 28 beruházásnak folyósítottak 2000 és 2004 harmadik negyedéve között, ezáltal a fürdők befogadóképessége 30,4 százalékkal növekedett – derül ki az ÁSZ jelentéséből. Emellett négy településen 2010 új férőhelyet is kialakítottak. A helyszíni vizsgálattal érintett önkormányzatoknál és üzemeltető szervezeteiknél 34 támogatott fürdőprojekt áttekintésére került sor, ahol a 14,9 milliárd forint támogatás 43,5 milliárd összértékű fejlesztés megvalósítását segítette.
