Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legnagyobb európai adatbázisú magyarországi fejvadász cég vezetője magyarázatul hozzátette, hogy hazánk is aláírta a bolognai szerződést, amelynek értelmében 2010-re megújul, kétciklusúvá válik Európában a felsőoktatás. Az új felsőoktatási törvény értelmében 12 félévig ingyen tanulhat bárki. Ez alatt megszerezhet egy bachelor- és mesterfokozatú diplomát is. Jövőre azonban már csak bolognai típusú szakok indulnak a hagyományos egyetemi és főiskolai képzések helyett. Tehát jövő szeptembertől a gólyák nem egyetemi vagy főiskolai képzésre járnak majd, a hagyományos oktatási formák 2006-tól „felmenő rendszerben” megszűnnek. Az egyetemek és a főiskolák elnevezésükben megmaradnak, a kiadott diplomákat viszont nem az iskolatípus szerint különböztetik meg, hanem az elvégzett tanulmányok fokozata alapján.
A többciklusú képzés lényege, hogy a jelenlegi duális szerkezetű, azaz egymástól elkülönülő, nehezen átjárható egyetemi és főiskolai szintű képzések helyett egy lineáris szerkezetet vezetnek be.
Az úgynevezett bolognai folyamat a felsőoktatás európai egységesítésre törekvését jelenti. Célként fogalmazták meg a versenyképes európai felsőoktatási térség, az egységes creditrendszer létrehozását, a hallgatók és az oktatók mobilitásának támogatását, a háromszintű képzést, a garantált minőséget és az egész életen át tartó tanulást. A magyar hallgatóknak és tanároknak a creditrendszer már évek óta nem idegen. A felsőoktatás három szintje is körvonalazódik egyes intézményekben egy ideje. Az idei tanévben kísérleti jelleggel – a Budapesti Műszaki Főiskolán, a Veszprémi Egyetem műszaki-informatikai, valamint a Debreceni Egyetem programtervező informatikus szakán – már el is indultak bachelor-képzések. Ősztől további negyven szakon – műszaki, agrár-, üzleti és közgazdasági területeken – lesz ilyen oktatás, majd 2006-tól mindenhol át kell állni az új rendszerre. (Kivétel az orvosi, az állatorvosi és a jogász szak.) A legtöbb magyarországi egyetemen azonban a képzés egy lépcsőben történik, ami többnyire öt évet vesz igénybe. Utána a régi és az új felsőoktatási rendszer befejező szakaszába, az egyetem utáni doktori, azaz PhD-képzésbe kezdhet a hallgató. A PhD megszerzése továbbra is az elmúlt évek megszokott rendjében folyik majd, ezen a szinten nem is történik változás.
Ahol az igazi változás bekövetkezik, az az első öt év. Illetve választás szerint három, mert ezután a hallgató ott is megállhat. Az új rendszerben ugyanis a középiskola elvégzését követően az elsőéves hallgató először csak egy három éves kurzusba kezd bele, s ennek elvégzése után a BA (azaz a bachelor), a rákövetkező kétéves képzés végén pedig az MA (master) címet nyerheti el. Ez utóbbira az aktuális intézmény által előírt felvételi követelményeknek megfelelően nyerhet felvételt, másképpen a mesterképzésben csak a legjobbak vehetnek részt.
A bachelor-szakaszban tehát a hallgatók nem mélyülnek el igazán a választott tantárgyakban. A bolognai elképzelés szerint azonban már ezen a fokozaton lehetőleg minél gyakorlatibb ismereteket kap a hallgató, amelyekkel megállja a helyét a munkaerő-piacon. A második, a kétéves – master – szint lesz azután az, amely leginkább a mai egyetemi képzésre hasonlít: a hallgatók ekkor jutnak elmélyültebb ismeretekhez az adott témákban.
Az elképzelések szerint az egyetemek és a főiskolák a master szintre saját felvételit szervezhetnek. (A bachelor-szintre a kétszintű érettségi eredményei alapján számítják a felvételi pontokat.) A remények szerint nem csak bachelor-fokozatot elvégzettek jelentkezhetnek majd ősztől a mesterképzésekre, hanem a hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is. Az egyetemek és a főiskolák egyébként azt is meghatározhatják, hogy az egyes master szakon milyen szakok – bachelor vagy főiskolai – diplomásait fogadják.
Sokaknak mindez visszalépésnek is tűnhet, de ha végiggondoljuk, hogy a harmadik lépcső, a PhD már évek óta az európai, illetve világszintű elvárásoknak megfelelő, és ezután sem változik, láthatjuk, hogy csak a rendszer átszervezéséről, gyakorlatiasabbá tételéről van szó, s nem az átadott tudásmennyiség csökkentéséről vagy növeléséről.
Az egységesített rendszer egyik legnagyobb előnye lesz viszont, hogy a hallgatóknak egész Európában átjárhatókká válnak majd az intézmények. A gyakorlatban ezt a működő credit-rendszer teszi majd lehetővé, hiszen így pontosan követhető lesz, hogy ki hol tart tanulmányaiban, akkor is, ha egy vagy több félévet külföldön végez el. Hazajöttekor mindenki nyugodt lehet, hiszen kinti tanulmányait itthoni egyetemén is hivatalosan elismerik majd, sőt ha egy külföldi egyetemről egy másik, szintén más országban található egyetemre megy tovább, ott sem kell harcot vívnia majd a credit-pontok elismertetéséért.
A felsőoktatás bolognai elveknek megfelelő reformja az alapszakaszok újragondolását is magával vonja. A munkaerő-piacra való felkészítés elvének alapján ezt a munkát – az érintett szakmák egyetértésével és együttműködésével – mintegy 160 szakember végezte el tavaly. Az általuk elkészített kormányrendelet értelmében, valamint a bolognai megegyezésnek megfelelően 2006-ig 99 alapszak lesz majd az eddigi 460 helyett. Ebben a rendszerben az alapképzést mesterkurzusok is követik.
Az új rendszer bevezetésével megfogalmazódnak kérdések is. Ilyen például, hogy mit fog érni a munkaerő-piacon az alapdiploma. Nem tudni még, hogy három év után hol tud majd egy biológus elhelyezkedni. Ezt azért is nagyon nehéz megjósolni, mert hazánkban az új hároméves képzésnek csak néhány tudományágban vannak előzményei. Például a programozó szak esetén a hároméves képzés elfogadott, ismert a munkaerő-piacon. A klasszikus természettudományos szakokon azonban kérdéses, hogy három év után a munkaadók kínálnak-e álláslehetőséget az alapdiplomásoknak. Jelenleg úgy tűnik, hogy természetesen az egyetemek a tudományos utánpótlás megteremtését, azaz a mesterképzést és a doktori képzést tekintik elsődleges feladatuknak.
Fontos, hogy változik a felsőoktatás finanszírozása is. Az egyes szakok állami támogatását a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset függvényében állapítják meg. A tárca a kis létszámú szakok indításához és fenntartásához, valamint a kiemelkedő oktatási, kutatási tevékenységet folytató intézményeknek megállapodás alapján további támogatást is adhat. Ez azonban nem lehet több, mint az összes képzési támogatás 5 százaléka.
A bolognai folyamat célja a közös európai oktatási térség megteremtése, és ezáltal a közös európai munkaerő-piac létrejöttének elősegítése. Az azonos szerkezetű képzés, az egyenértékű diplomák óriási előnyt jelenthetnek a hallgatói, és az oktatói mobilitásban és sokkal jobban kihasználhatóvá teszik az EU-tagság adta lehetőségeket – mondotta Deák Andrea.
