Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Becslések szerint az agglomerációból mintegy 200 ezer autós érkezik naponta a fővárosba és közel ugyanennyi helyi lakos is személygépkocsival közlekedik. Egyre több közlekedési szakember és környezetvédelmi civil szervezet hívja fel a figyelmet arra, hogy a belváros zsúfoltságát és légszennyezettségét az autóforgalom csillapításával, a belvárosból való kiszorításával kellene megoldani. Gyakorlatilag erre lenne hivatott a nagy tömegközlekedési csomópontoknál létesített P+R (park and ride) rendszer. A főváros anyagi nehézségei, valamint a telkek kapcsán a kerületekkel való huzavona miatt a parkolók száma igen lassan nő. Jelenleg 438 őrzött P+R férőhely van, ahol egy villamosjegy áráért munkanapokon 6 és 19 óra között lehet parkolni. A kőbánya-kispesti metrómegállónál 1997 óta az eddigi legnagyobb – 180 férőhelyes –, az 56-os villamos hűvösvölgyi végállomásánál egy 110 férőhelyes, az Újpest-Városkapu metrómegállónál pedig egy 150 férőhelyes P+R működik 2001 óta.
Ez utóbbinál június közepétől kísérleti jelleggel ingyenes kerékpármegőrzésre is van lehetőség – mondta lapunknak Pásti Imre, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának alosztályvezetője. A három parkoló üzemeltetése – a margitszigeti beléptető rendszerrel együtt – évi 70-80 millió forintjába kerül a fővárosnak. Ezeken kívül összesen 4000 férőhelyes őrzetlen P+R is van, többek között az Örs vezér téri és a Pillangó utcai metrómegállónál, Cinkotán a HÉV-nél, valamint a Budagyöngyénél.
A parkolók kihasználtsága változó; jellemzően hosszú felfutási időre van szükség, amíg a távolabbi területekről érkezők számára is ismertté és használttá válnak – tette hozzá Básti. A fizetősök közül a kőbánya-kispesti gyakorlatilag teljes kihasználtsággal működik, a többinél, amelyeket csak pár éve indítottak el, könnyebben lehet szabad helyet találni. Az Örs vezér téri P+R – mivel az Árkád üzletház építésével csökkent a parkolóhelyek száma – szintén állandó telt házzal működik.
Budapesten jelenleg mintegy 50 ezer fizető parkolóhely van, amelynek nagy része a belvárosban található. Közlekedési szakértők szerint az új belvárosi parkolóházak, nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a forgalmat – mondta lapunknak Lányi András, a Védegylet nevű civil szervezet munkatársa. Azt az igényt, hogy az agglomeráció lakói a belvárosban parkoljanak, csak az ott lakók egészsége, Budapest arculata és amúgy is szegényes élővilága rovására lehet megvalósítani. A belvárosi parkolóknál további gondot jelent, hogy előszeretettel építik már meglévő parkok alá. Erre példa a Jókai tér alá tervezett, mintegy 500 férőhelyes mélygarázs is. A fásított terek alá épített parkolókkal a város legszennyezettebb területeiről tüntetik el a nagy lombfelületű fákat. Bár a tervek alapján általában nagyobb zöldfelületet létesítenek, ez túlnyomórészt csak füvesítést jelent, a mélygarázs fölötti vékony talajréteg ugyanis nem teszi lehetővé nagy lombfelületű fák ültetését.
A P+R kapacitás bővítése igen lassan halad, ami egyrészt a főváros anyagi korlátainak, valamint a helyi önkormányzatokkal a telekvásárlásról folytatott procedúráknak tulajdonítható. A főváros a közeljövőben egy 300 férőhelyes őrzött P+R parkolót ad át a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál. A beruházási terület pénzbeni megváltása a zuglói önkormányzattal tartó huzavona miatt már közel 1,5 éve csúszik. A főváros hosszú távú koncepciója szerint a saját forrásokon kívül befektetőket is be kívánnak vonni elsősorban az új beruházásokhoz – így a 4-es metróhoz – kapcsolódó P+R-ek építésébe. Erre jó példa az Aréna Sportcentrum, amely alatt korábban a főváros által működtetett P+R volt, de az új létesítmény megépülésével a beruházó a közel 700 férőhelyből mintegy 200-at továbbra is P+R rendszerben működtetett. Az idei évtől viszont az egész parkoló P+R rendszerben működik, a rendezvények napjait kivéve.
