Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A június eleje óta tartó egyenletes erősödés után kedden is kitartott a forint–euró árfolyam a 244 forint alatti szinten. Tegnap kora este 243,69 forintot ért egy euró, a nap közbeni megingás után tehát továbbra is benn maradt a sáv erős szélétől számított másfél százalékos intervallumban.
Hova mennének máshová a befektetők? – kérdezett vissza Dwyfor Evans a NAPI Gazdaság forinterősödésre vonatkozó kérdésére. A Bank of America közép-kelet-európai régióval is foglalkozó elemzője szerint csökkenő infláció és csökkenő jegybanki alapkamat mellett az országkockázat is egyre kisebb. Így a magyar piac a konvergenciaalapok és más feltörekvő piacokon érdekelt befektetési alapok számára nyár eleje óta ismét vonzóbbá vált, ez az érdeklődés pedig csak fokozódott július vége óta. Evans elsősorban tengerentúli befektetőket sejt a piaci folyamatok mögött, akiket a véleménye szerint egy ideig még folytatódó kamatcsökkentési ciklus sem riaszt el, mivel sokuk elsősorban a forint és a kötvények árfolyamának erősödésére játszik. Dwyfor Evans ennek ellenére év végére még mindig erősebb, 252 forintos euróárfolyamot vár, bár ez már lényeges csökkenés a bank tavaszi 260 forint fölötti előrejelzéséhez képest.
A magyar piac jelentős hazai szereplői eltérően vélekednek a forinterősödés okairól. Láthatóan nincsenek a nagy külföldi befektetési bankok részéről olyan törekvések, hogy „tönkretegyék” a magyar piacot, ahogy arra az elmúlt évek forintválságai során már akadt példa. Így a sáv erős szélére várhatóan nem spekulálnak, sokkal inkább gyengülésre. Ahogy a makrogazdasági fundamentumok nem támasztják ma alá az erős árfolyamot, úgy a hangulat kedvezőtlenebbé válásával őszre hasonló helyzet állhat elő, mint amikor tavaly éppenhogy gyengébb volt a fontos mutatók által indikáltnál az árfolyam.
Őszre így egyes piaci szereplők szerint a nemzetközi kamattrendektől függően 260 forintig is visszaeshet az euróárfolyam. A Fed tegnapi döntésével ismét emelkedett az amerikai alapkamat, így a magyar és tengerentúli két hetes betétek hozamai különbség alig több mint 3 százalékosra csökkent. Így noha makrogazdaságilag indokoltak, egy ideje már minden újabb MNB-kamatcsökkentés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a befektetők Magyarországtól nyugatabbra keresnek helyet pénzüknek – véli a magyar kereskedők egy része. A Reuters júliusi elemzői konszenzusa év végére az euróval szemben 250,56-os kurzusra számít.
