Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az innovációs járulék lehet a következő „gombóc”, amelyet valószínűleg nem nyel majd le Brüsszel. Az utóbbi hónapokban már több magyar adójogszabályról kiderült, hogy valószínűleg fennakadna az EU rostáján: ilyen az iparűzési adó, a telefonáfa (pontosabban az áfalevonhatósági szabályok szigorítása), vagy az állami támogatás felhasználása esetén előírt áfaarányosítási kötelezettség, amelyről tegnap a Világgazdaság számolt be. Ebbe a sorba illeszkedik az innovációs járulék is: Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadó cég szakértője szerint miután a járulék alapja megegyezik a (kifogásolt) iparűzési adó alapjával, a tavaly év eleje óta élő elvonás sem feltétlenül állná ki a próbát az Európai Bíróság (EB) előtt.
Amennyiben ez az ügy is eljutna az EB elé, s nem az államnak adnának igazat, egy esetleges visszamenőleges hatályú döntés esetén sem a bevezetés időpontjától, azaz 2004. január elejétől, hanem csak az EU-csatlakozás kezdetétől, 2004. május 1-jétől jöhetne szóba az állam kártalanítási felelőssége, hasonlóan az áfaarányosításhoz és más, az unió 6-os számú irányelve alá eső esetekhez – mondta lapunknak Oszkó Péter. A szakértő szerint nem magyar sajátosság, hogy egyre-másra megkérdőjeleződik az adójogszabályok EU-konformitása, ezt a magyar eljárások alapjául szolgáló olasz és spanyol esetek bizonyítják. Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a többi új tagállamban, elmondta: nem igazán tud ilyen esetekről, pedig Litvániában is működik a magyar iparűzési adóhoz hasonló elven alapuló helyi adó, de egyelőre csak Magyarországon érzékelhető nagyobb fokú érzékenység a tagállami és az uniós jog harmonizálásának érvényre juttatása kapcsán.
A NAPI Gazdaságnak a KPMG tanácsadó cég szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy kizárt olyan ítélet az ominózus adóügyekben, amely a 2004. május előtti időszakra is kártalanítási kötelezettséget írna elő az állam számára. Gombkötő Bálint asszisztens adómenedzser szerint sem az iparűzési, pláne nem az áfaarányosítási és az innovációs járulék ügyében nem érdemes a vállalkozásoknak elsietniük a jogérvényesítési lépéseket; először derüljön ki, miként dönt a hasonló ügyekben az EB – ahol jelenleg ítélkezési szünet van, így legkorábban ősszel tárgyalhatják azokat.
A szakértő szerint az áfaarányosításnál nagyobb esély van arra, hogy időbeli korlátozás nélküli ítélet szülessék, mint az iparűzési adónál, oly mértékben eltérő ugyanis a költségvetési kihatása a két ügynek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a főügyész véleménye sokat nyom a latban az EB döntéseinél, előfordulnak esetek, amikor megkérdőjelezhető az álláspontja – ezért sem lehet biztosra venni az olasz és spanyol ügyekben születendő ítéletek tartalmát.
