Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bíróság döntése szerint az ügyeleti munka teljes értékű munkaidőnek számít, ám Magyarországon az uniós csatlakozás óta továbbra sincs rendezve az egészségügyi dolgozók ügyeletének honorálása és továbbra is a 2004. május 1. előtti számítási módszert használják. Az ügyben egyelőre két nem jogerős bírósági döntés született, mindkét esetben az Európai Bíróság döntését tartották mérvadónak. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) számításai szerint az állam 25–30 milliárd forinttal tartozik a doktoroknak – hangzott el a MOK sajtótájékoztatóján tegnap. Nagy Ferenc alelnök elmondta: az uniós irányelvek szerint nagy átlagot tekintve az elmúlt évben egy orvosnak 1,5 millió forintot kellett volna kapnia ügyeletei után, a tényleges kifizetések azonban csak ennek töredékét teszik ki. A MOK most felmérést készít, hogy megállapítsák, mennyi is pontosan az elmaradás. A kamara hajlandó megállapodni az állammal – s így elkerülhető lenne az egyéni perek sokasága –, amennyiben az felajánlja, hogy kifizeti az elmaradást, a jövőben pedig már az uniós szabályoknak megfelelően biztosítja az ügyelet honorálását. Ez a 30 milliárd ugyanis jelentősen megnövekedhet, ha a doktorok bírósághoz fordulnak, hiszen akkor ezt az összeget még a kamatok is terhelik majd.
A helyzet azért sem egyszerű, mert ha az ügyelet munkaidőnek számít, akkor figyelembe kell venni a napi, heti és éves korlátok betartásakor; így jelentősen csökkenne a vállalható túlórák száma. Magyarországon egy 2003-as rendelet szerint a heti 36 óra munkán kívül a munkaadó 8 óra pluszmunkára kötelezheti a munkavállalót, aki további 12 órát önként vállalhat, ez utóbbira azonban 50 százalékkal több ügyeleti díjat kell fizetni. Az uniós számítás nemcsak jelentős többletkiadást jelenthet az államnak, de a túlmunka felső korlátozása miatt az orvoshiányt is tovább generálhatja.
