Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen 1,7 milliárd euró értékű fővárosi fejlesztést tesz lehetővé a luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EIB) 1,07 milliárd eurós kölcsöne, amely a 4-es metró és a csepeli központi szennyvíztisztító finanszírozására szolgál. A szerződéseket tegnap írta alá Veres János pénzügyminiszter, Demszky Gábor főpolgármester és Wolfgang Roth, az EIB alelnöke. Wolfgang Roth hangsúlyozta: a pénzintézet eddig még nem kötött ilyen összegű kölcsönszerződéseket Kelet-Közép-Európában. A kölcsönszerződések nyomán a pénzintézet magyarországi hiteleinek összege meghaladja az 5,5 milliárd eurót.
A metróberuházásra az EIB 875 millió euró hitelkeretet biztosít, amelyből – a 79–21 százalékos forrásmegosztás alapján – 691 milliót az állam, a maradékot pedig a főváros hívhat le, a tervek szerint 1,1 milliárdos összköltségű beruházás finanszírozására. Az összesen 576 milliós szennyvíztisztító-projektet 194 millió euró kölcsönnel segíti az EIB (305 millió eurót a EU kohéziós alapjától várnak a beruházók). A mostani hitelek egységesen 25 éves futamidejű, változó kamatozású kölcsönök, amelyek kamata az EURIBOR-hoz kötött, annak szintjét 13 bázisponttal haladja meg (jelenleg 2,26 százalék). A szennyvíztisztító-projekt esetében 6, a metróberuházás kapcsán 7 éves türelmi idő végén kezdődik meg a törlesztés. Veres János emlékeztetett arra az opcióra, amely szerint a kölcsönszerződések bármikor fix kamatozásúvá alakíthatóak. A két beruházást 2010-ben befejezik – mondta Demszky Gábor.
Az EIB az unióhoz tavaly csatlakozott államoknak eddig 30 milliárd euró hosszú lejáratú hitelt folyósított, ennek fényében Magyarország nem is áll túl rosszul, Roth szerint számos további beruházás van napirenden: a pénzintézet részt vesz az M3-as és az M7-es autópálya továbbfejlesztésében, erre a célra 850 millió eurós hitelkeret áll rendelkezésre. A bank az elkövetkező időkben a vidéki nagyvárosok felé fordul: Roth szerint még támogatják a budapesti 5-ös metróvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, ám figyelmük célpontjába egyre inkább a vidéki települések közmű- és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása kerül. Az alelnök szerint magyar partnerbankokkal egy, az önkormányzati EU-projektek támogatására képes garanciaalapot szeretnének létrehozni, de bekapcsolódnának a települések egészségügyi, közlekedési és oktatási projektjeinek támogatásába is. A bankár szerint a vállalatok közvetlen hitelezése is szerepel az EIB céljai között, mint ahogy a ppp-projektek finanszírozásában is szeretnének hangsúlyos partnerek lenni. A második félévben várható egy, a Magyar Telekomnak a gyors internet elterjesztését célzó terveit finanszírozó kölcsönszerződés aláírása, ám Roth sietett hangsúlyozni: bármely más hazai szolgáltató hasonló fejlesztései számíthatnak az EIB támogatására.
