Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar hatóságok által elkobzott termékek szétosztását, szállítását, illetve raktározását a Karitatív Tanács (KT) négy tagszervezete – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, valamint a Baptista Szeretetszolgálat – végzi és az összes költség is ezeket terheli. A szervezetek nem tudják, mennyit fordítanak a tanácshoz kapcsolódó tevékenységükre, mert külön nyilvántartást nem vezetnek, de Szenti Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke szerint éves szinten több millió forintot költenek. A legtöbb ráfordítás a hamis termékek „márkátlanításával” kapcsolatos, ez 2004-ben csaknem 19 millió forint volt. A szervezetek 2003-ban egyenként egymillió, idén hárommillió forint támogatást kaptak a szociális tárcától.
A VPOP, a bíróságok, a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, illetve a közigazgatósági hatóságok 2003-ban körülbelül 875 millió forint, tavaly 1 milliárd forint értékben tettek felajánlást, ezek többsége hamis márkajelzésű ruházati termékre, néhány esetben élelmiszerekre és tisztálkodási eszközökre vonatkozott.
A tagszervezetek ahhoz nem rendelkeznek elegendő forrással, hogy mindenre igényt tartsanak, amire szükség lenne. Gyakran olyan felajánlások is érkeznek, amelyeket karitatív célra lehetetlen felhasználni. Nem találkozik például a rászorulók igényével a bűncselekménynél elkobzott kéziszerszám vagy a baseballütő, de a több éve a bíróság raktárában elfekvő, használhatatlan mobiltelefon sem. A vám- és pénzügyőrségnek árverés útján kell értékesítenie a lefoglalt gépjárműveket, így a karitatív szervezetek nem juthatnak például olyan transzporterhez, amelyet mentőautóvá alakíthatnának vagy szállításra használhatnának. Ráadásul az átvett termékeket kizárólag magánszemélyeknek oszthatják ki, intézményeknek nem. Egy házimozirendszer például meghaladja a rászorulók egyéni szükségleteit, de egy gyermekotthonban vagy nevelőintézetben nagy hasznát vennék...
Ha nagyobb tételű, hasznos felajánlás érkezik, a tanács tagjai azonnal elszállítják, de három-négy farmernadrággal nem tudnak foglalkozni. A törvényi határidők módosításával esetleg lehetőség nyílna arra, hogy költséghatékonyabb szállítást szervezzenek, és a felhalmozódott kisebb tételeket egyben fuvarozzák el. A hamis ruházati termékek márkátlanításának költsége is a KT tagjait terheli. Egy ruhadarab márkajelzéstől való megfosztása 80–140 forintba kerül, így egy 5 ezer darabos szállítmány után körülbelül félmillió forintot kell fizetni – mondta a NAPI Gazdaságnak Antalné Révfalvi Dorottya, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója. A márkátlanítást túlnyomórészt megváltozott munkaképességűek végzik.
A tapasztalatok szerint a jogtulajdonosok többsége hozzájárul a termékek szétosztásához és a márkátlanításhoz, de akadt már olyan cég, amely kijelentette: nem azért áldozott sok pénzt imázsépítésre, hogy aztán hajléktalanokon lássa viszont a termékét – mondta lapunknak Szenti Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke. A jogtulajdonosok felkeresése egyébként sokáig elhúzódhat, a baptistáknál van olyan törülközőszállítmány, amelyet 8 hónapja nem tudnak szétosztani, mivel nem találják Csőrike magyarországi jogtulajdonosát.
