Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) továbbra is árgus szemekkel figyeli ugyan a magyar költségvetés menedzselését, de az idén eddig megtett pótlólagos kormányzati intézkedésekkel teljesíthetőnek tartja a 3,6 százalékos deficitcélt – derült ki a szerdai közleményből. A hatoldalas angol változathoz csatolt táblázatban ezt azonban nem vezették át, abban a bizottság előrejelzéseként még a tavasszal adott 3,9 százalékos hiány szerepel.
A részleteket megvizsgálva látszik, hogy az adóknál várható bevételkiesést a kincstári vagyon kezelésével, illetve a tartalékok zárolásával kívánja pótolni a kormány. A legutóbbi, részletes áht-jelentés szerint adókból 143,9 milliárd forinttal kevesebb folyik be az idén a tervezettnél: fillérre ennyi megtakarítás szerepel ellenben a kiadási oldalon a lakástámogatásoknál, az EU-befizetéseknél valamint a homályos „egyéb” kategóriában, amely – más sorok nem lévén – csak az adósságátvállalásokat, rendkívüli kiadásokat, tartalékokat, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásait és más ráfordításokat tartalmazhat.
Terven felüli kiadással számolnak ellenben a költségvetési szerveknél, ám ezt bőven ellensúlyozza a többletbevétel, ami ezeknél a fejezeteknél – évről–évre – keletkezik. Ezen kívül az állami vagyonból várnak több tízmilliárdos többletet az idén. Összességében a május végi helyzet szerint a központi költségvetés hiánya 47 milliárddal lehet az idén alacsonyabb az előirányzottnál, viszont a tb-alapok egyenlege ennyivel romlik, így a végső szaldó – a 3,6 százalék – nem változik.
A bizottsági közleményben tételesen felsorolják azokat a tételeket, amelyek a magyar kormány döntéseit tartalmazzák, s vélhetően frissebb adatokat tartalmaznak, mint a májusról szóló államháztartási jelentés. Az intézkedések költségvetési hatásait a GDP százalékában adták meg; a PM által használt 22 320 milliárdos nominális GDP-vel számolva megállapítható, hogy 370 milliárd forintos lyukat kellett betömnie évközben a kormánynak. A lépések között szerepel a GSM-koncessziókból várt 20–25 milliárdos többlet, illetve a maradványok felhasználásának szigorítása, amelytől 55–60 milliárd megtakarítást remélnek. A fő tételek egyenként 130–135 milliárdos mérlegjavító hatásukkal a tartalékoknál végrehajtott zárolás és a PPP-projektek (autópálya).
Az EB szerint ugyan a GDP-dinamika elmaradhat a kormány által várt 4 százaléktól, ennek marginális bevételcsökkentő hatását azonban ellensúlyozza a tervezettnél alacsonyabb infláció és a magasabb reálbérek miatt növekvő fogyasztásból származó adó – legalábbis Budapest egyik érve ez volt a hiányterv betartása mellett. Az intézkedések egy része csak egyszeri beavatkozásnak tekinthető, de több – köztük a játékadó emelése – a 2006-os egyenleg teljesítését is segíti – véli az EB. Ezzel együtt szükségesnek tartják a kiadások lefaragását, ám az ilyen irányú elképzelések egyelőre nem kristályosodtak ki – a jövő évi, a GDP 1 százalékát kitevő adócsökkentés miatt pedig nélkülözhetetlen ez a lépés.
