Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megkezdődött a korábban termelőszövetkezetek által használt, osztatlan közös földtulajdon tulajdonosok számára történő kimérése, ami a birtokrendezés legfontosabb eleme – mondta lapunknak Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által használt részarány-földtulajdon kiosztása már korábban megtörtént, de akik így földhöz jutottak, azok forgalomképtelen vagy csak korlátozottan forgalomképes földtulajdont szerezhettek. Ezen a helyzeten változtat az önálló helyrajzi szám. A kapacitások alapján e folyamat négy évig tartana, a pénzügyi forrásokat figyelembe véve azonban öt-hat évig is elhúzódhat – fogalmazott Benedek. Az összesen 6 milliárd forint forrásigényű folyamatot a kabinet öt évre tervezte, az idei költségvetésben bruttó 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre, államigazgatási szakértők pedig összesen 240 ezer földtulajdonos kérelmével számoltak (NAPI Gazdaság, 2005. április 19., 3. oldal).
Megkezdődött az osztatlan földtulajdon kimérése
A kimérés során a vonatkozó kormányrendelet alapján először meggyőződnek arról, hogy a földterület valóban annyi, amennyi a kataszteri nyilvántartásban szerepel. Ezután közlik az alapértékeket a földtulajdonosokkal, majd megpróbálnak egyezségre jutni arról, hogy hol kezdődön a földkimérés. Egyetértés esetén – ez a legszerencsésebb helyzet – a földtáblának arról a végéről kezdik a földkimérést, amelyről a tulajdonosok megállapodtak, különben sorsolással döntenek erről. Az a tulajdonos csak később kerül sorra, aki nem kérte a kimérést vagy nem jelent meg azon a rendezvényen, ahol erről döntöttek, utóbbiról különben a jegyzőnek 15 nappal az esemény előtt tájékoztatási kötelezettsége van a közigazgatási eljárás szabályai szerint. A legvégén foglalkoznak az állami földekkel, az osztatlan táblákból a „termőföldért életjáradékot” program során vásárol legtöbbet az állam.
Az már eredmény, hogy a jogszabály megszületett – vélekedett Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke. A Magosz szerint ugyanakkor a termőföldért életjáradékot program abban az esetben tölti be a szerepét, ha csak úgy vásárol fel földet, ha az adott területre más, a településen gazdálkodó, birtokát növelni szándékozó gazda nem nyújt be igényt. Több jelentkező esetén itt is lehetne sorsolni, de az is megoldás lenne, ha valaki osztatlanban lévő földjét nem csak abban a táblában jelöltethetné ki, amelyben van, hanem egy általános birtokrendezés keretében akár más táblában lévő földje mellett is, ha az ottani szomszéd tulajdonos megválna tulajdonától vagy felajánlaná az államnak. A táblák közötti földcserét így még nem lehet megoldani, mivel két tulajdonosi közösségről van szól, az tehát egy következő lépés – mondta ennek kapcsán Benedek. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy már most is van lehetőség önkéntes földcserékre, vagy felajánlva az államnak ugyanezt a cserét, a Nemzeti Földalap egy táblában össze tudja vonni a földeket.
