Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Balaton kapcsán talán a legnagyobb hiányosság az, hogy nincs egy 10-15 évre szóló negvalósíthatósági forgatókönyv, amely akár több fejlődési alternatívával is számol – mondta Kovács Miklós, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese a NAPI Gazdaság és a NAPI Online szakkonferenciájának első napján Tihanyban. A posztjára nemrégiben kinevezett szakember szerint e hiány enyhítése érdekében a rövidesen elkészülő Nemzeti Turizmus Stratégia keretében kell megfogalmazni a Balaton és térsége jövőjével kapcsolatos terveket.
Nem pocsolya – nemzetgazdasági tényező
A Balaton és környéke nemzetgazdasági szempontból nem elhanyagolható: a térség a turizmus GDP-hez hozzáadott értékének egyharmadát adja. Kovács emlékeztetett arra: tavaly először lépte át a 12 milliós határt a vendégéjszakák száma, ebből a külföldieké 8 millió körül alakult. A tapasztalatok alapján a „többcsillagos”, azaz a minőségibb szolgáltatások igénybevétele növekedett, s bővült az igény a balatoni welness- és konferenciaturizmus iránt. Mérséklődött ugyanakkor a vendégforgalom Ausztriából és Németországból, a folyamat vesztese volt a balatoni vendéglátás, mivel ezekből az országokból korábban szinte hagyományszerűen érkeztek ide. Mivel Németországban recesszió van, nem
várható, hogy a német vendégek száma növekedjék. Skandináviából, a Benelux államokból, Dániából azonban több vendégre számítanak idén. Végre „van víz” a tóban: a Balaton vízszintje idén június 15-én 96 centiméter volt, ehhez a szükséges 2,5 métert hozzáadva csaknem 3,5 méteres átlagos
vízszinttel lehet számolni.
Kormányzati források
A kormányzat tavaly és idén is programokkal, s jelentős forrásokkal támogatta a balatoni fejlesztéseket. Idén május 2-ától már kapható a Balaton kártya, június 20-án jelenik meg ennek „továbbfejlesztett”
változata, a négynapos csekkfüzet, 2006-ban pedig a tíznapos csekkfüzet jön – hívta fel a figyelmet Kovács. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak (RIB) juttatott kétmilliárd forintból, de az Európa Terv keretében is jutnak források a régiónak, utóbbiból 2004–2006 között 127 milliárd forint.
Nincs jövőkép ember nélkül
A Balatont nem szabad és nem jó összehasonlítani a tengerrel, hiszen alacsony vízszintű, édes tó – véli Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Abban, hogy mára 4-5 hétre csökkent a balatoni szezon, szerepe van a szolgáltatások alacsony minőségének is. Véleménye szerint talán ez a legnagyobb gond. A tónál 70 ezer üdülőingatlan van, ebből 10 ezer külföldi kézben. A turisztikai bevétel éves szinten százmilliárd forint, ehhez hozzájön még a „szürkepiac”, ami legalább 30 milliárd forintnyi értéket képvisel.
Nincs jövőképe a Balatonnak a tájban élő ember nélkül – hangsúlyozta Szeremley Huba, utalva a térség elnéptelenedésére. A Balaton-felvidéken élő szőlősgazda szerint ma Bécsből előbb el lehet érni az Adriát, mint Zalát, illetve a Balatont. Véleménye szerint a házi vendéglátás terén lenne kitörési pont a helyi turizmus számára, elsősorban a nyugdíjasturizmus.
