Gyógyír lehet a bajra a francia nem?

Baka Zoltán
Nem jelent veszélyt az európai gazdaságra, hogy rések keletkeztek a közösségi politika stabilitásán; azok legalább kikényszerítik a gazdasági problémákra adandó válaszok mihamarabbi megszületését – értékelte lapunknak az elmúlt hetek európai uniós ügyeinek várható hatását Barcza György, az ING elemzője, aki túlzónak tartja a félelmeket az eurózóna „bedőlésétől”. Ezzel kapcsolatban tegnap jelentek meg találgatások a nemzetközi sajtóban, de a német jegybank, mint az egyik feltételezett közreműködője az ilyen témájú tárgyalásoknak, cáfolta az értesüléseket.
Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint is elsősorban politikai következményei lesznek az új európai alkotmány bukdácsolásának, bár arra lehet számítani, hogy felerősödnek az euroszkeptikus hangok, ami kihathat a pénzügyi piacokra. A kritikusok érvként hozhatják fel, hogy az eurózóna mint heterogén gazdasági csoport tagjainál nem esik azonos megítélés alá az ECB kamatpolitikája: Németország például már rég megérett a kamatcsökkentésre. Jelzésértékű szerinte, hogy az elmúlt napokban nemcsak az euró (és vele együtt a forint), de az ilyen helyzetekben menekülő valutának számító svájci frank árfolyama is esett. Életszerűtlennek tartja ugyanakkor, hogy a politikai bizonytalanság negatívan hasson a működőtőke-áramlásra, különösképpen a magyarországi befektetésekre. Azok ugyanis jellemzően EU-n belüli országokból származnak.
A szakértők azonosan ítélik meg a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményét: az nagyjából megfelelt a várakozásoknak, a reálszféra teljesítményét alapvetően az eurózóna gazdaságának lassulása határozta meg, de még így is töretlenül folytatódik a felzárkózás, amit egészséges szerkezetben húz az export és a beruházások. Az infláció valamivel jobban alakul annál, amit vártak. Lányi szerint alulról nagyobb a kockázata az MNB inflációs céljától való eltérésnek. Ez akkor is áll, ha a forint tartósan megmarad a 250–255-ös sávban, sőt, 260 forintig sincs igazán ok aggodalomra, az importoldali inflációs nyomás még ebben az esetben sem lenne meghatározó. Ezek miatt idén még 50 bázispont kamatvágást várnak, 25 bázispont a következő monetáris tanács ülésen olvad el, újabb csökkentésre viszont várni kell a harmadik negyedévig. Ekkorra kiderül egyrészt, hogy tartható-e az inflációs cél, másrészt a korábbi évek tapasztalatai szerint a Pénzügyminisztérium is e tájt kényszerül végső vallomásra a költségvetéssel kapcsolatban. Az MNB már bekalkulálta, hogy ismét nagyobb lesz a PM tervénél a hiány, ezért ez nem lesz akadálya az újabb kamatcsökkentésnek – mondta Lányi. Barcza szerint különösen aggasztó a költségvetés esetében, hogy a 12 havi, görgetett hiány ismét visszatért arra a szintre, ahol tavaly nyáron járt, amire válaszul ősszel a PM végrehajtotta a megszorításokat.