Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyi tárca a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) azt kérte, hogy a minisztérium kezelésében lévő három nagy értékű ingatlan értékesítését a lehető leggyorsabb eljárásban bonyolítsa le, így azokra a pályázatok a Pénzügyminisztérium jóváhagyását követően még májusban megjelenhetnek – tudta meg a NAPI Gazdaság Bardóczy Árpádtól, a KVI értékesítési főosztályvezetőjétől. A pályázatokban most az eddigiektől eltérően nem határoz meg irányárat a KVI.
Az értékesítésből származó bevétel eredményes pályázat esetén már az idén megközelítheti a 10 milliárd forintot. Kérdés azonban, hogy most mennyivel lesznek kelendőbbek a befektetőknek a tavaly már többször, ám eddig sikertelenül meghirdetett ingatlanok: az akkor nettó 8 milliárd forintért kínált balatonvilágosi Club Aliga üdülő, illetve a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet XII. kerületi, négy milliárdra, valamint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet II. kerületi, egymilliárdra taksált épülete. Az Egészségügyi Minisztérium tavaly ezek eladásából tervezte pótolni a kormányzati takarékosság miatt elvont forrásait, akkor a sürgősségi betegellátás fejlesztésére, mentőautók vásárlására szánták a bevételt. A budapesti ingatlanok korábbi pályázatait érdektelenség kísérte, ajánlat mindössze az egymilliárdért kínált második kerületi ingatlanra érkezett, az irányár 70 százalékán, amit a KVI nem fogadott el. A befektetőket a magas telekáfa, valamint az ingatlanok övezeti besorolása is távol tarthatta. A KVI szerint előnyösebb értékesítést tenne lehetővé, ha az illetékes II. és XII. kerületi önkormányzatok átminősítenék ezeket a területeket intézményiből lakóövezetivé.
A csaknem ötvenhektáros Club Aliga egybeni megvásárlására pedig két meghirdetés után sem érkezett ajánlat. Az értékesítést az is nehezítette, hogy időközben hatályba lépett a balatoni közhasznú sétány kijelöléséről szóló miniszteri rendelet, amely a balatonvilágosi parti sétányt részben az üdülő területén jelölte ki, ami a korábbi irányárhoz képest mintegy 1,5 milliárdos értékcsökkentést okozhat.
