Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedév után a büdzsébe befolyt 17,8 milliárd forint evaelőleg 37 százalékát fizették az egyéni vállalkozások, az arány a darabszám alapján nagyobb, mintegy 55 százalék. Az APEH tájékoztatása szerint összesen 99 918 evázó vállalkozást tartottak nyilván március végén: egy adózóra tehát átlagosan 178 146 forint adóelőleg jutott az első negyedévben. Ehhez átlagosan 1,18 millió forintos árbevételt kellett elérni január és március között. Tavaly a hasonló időszakban 1,44 milliárd forintot fizettek az érintettek, ami akkor átlagosan 172 910 forint adóelőleget jelentett, ehhez pedig 1,15 milliós árbevétel dukált.
Így egy év alatt csupán harmincezer forinttal emelkedett az evázók adóalapja. A növekedési ütem nem nevezhető félelmetesnek a maga 2,6 százalékával, ami azt jelzi, hogy a frissen belépett vállalkozások nem a nagyobb forgalmúak közül valók. Az első negyedéves átlagnál egyébként valószínűleg nagyobbat érnek el az év során az evázók, tavaly legalábbis a 2004-hez köthető, harmadolt – egy alkalommal, az év elején még az előző év után fizetnek adót – árbevétel már több mint 216 ezer forint volt, szemben az első negyedévi 172 ezerrel.
A NAPI Gazdaság értesülései szerint áprilisban összesen 18,3 milliárd forint eva érkezett be, ezzel az első négy havi bevétel elérte a 39 milliárd forintot. Ennek több mint fele, csaknem húszmilliárd forint még februárban folyt be, amikor az előző év utolsó negyedéve utáni adót fizették a vállalkozások, illetve a 2004-es teljes évnek megfelelő szintre egészítették ki a korábbi előlegeket. Az első négy havi adat alapján biztosan kijelenthető, hogy túlteljesül az idei 75,3 milliárd forintos bevételi terv (részben ezzel látja a PM ellentételezve a várható 61 milliárd forint áfakiesést).
Idén csaknem negyedével nőtt az evázók tábora; a működő vállalkozások hatoda már e szerint adózik. A pénzügyi tárcának ugyan vannak tervei az eva szabályainak megváltoztatására, hogy az 58 százalékosnál nagyobb költséghányadú vállalkozások is bebocsátást nyerjenek – nekik a mostani szabályok szerint nem érné meg belépni, ezért 10 százalékos adókulcs lenne a „mézesmadzag” –, ám Brüsszel ezt már nem nézné jó szemmel. Kovács László adóügyi biztos korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a mostani verziót még tolerálta a közösség, de ennél lazább szabályozást már nem biztos, hogy elfogadnának (NAPI Gazdaság 2005. április 20., 10. oldal).
