Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem állítható, hogy a vállalkozások hanyatt-homlok igyekeznének felszámolni a színlelt szerződéseket vagy a szerződés nélküli foglalkoztatottságot. Az adóhivatal lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint ugyanis 2004. január 1-je óta idén február végéig mindössze 90 adózó értesítette az adóhatóságot a jogszerű helyzet helyreállításáról. A bejelentések 1527 munkavállaló színlelt jogviszonyának megváltoztatását tartalmazták. Csak hogy érzékeltessük az arányokat: a KSH szerdán közzétett, legfrissebb adatai szerint 1,28 millió a regisztrált vállalkozások száma Magyarországon (ennél jóval kevesebb, mintegy félmillió lehet a ténylegesen működők száma). Köztudottan az építőipar (96 ezer regisztrált vállalkozás), a bővebb kört lefedő szolgáltatások és a mezőgazdaság (55 ezer vállalkozás) azok a területek, ahol a leginkább elburjánzott a feketemunka, míg a színlelt szerződések például a szellemi tevékenységet végzők körében elterjedtek.
Valószínűleg számukra további könnyítést jelentene, ha az áfára is kiterjesztenék a színlelt szerződések, illetve a szerződés nélküli foglalkoztatás felszámolására adott moratóriumot, amint arról egy SZDSZ-es módosító indítvány rendelkezik. Bőhm András javaslata szerint valamennyi releváns adónemre ki kell terjeszteni a mentességet, az APEH állásfoglalása szerint ugyanis azok a magyarországi vállalkozások, amelyek elismerik a vitatott szerződések munkaszerződés voltát és önként módosítják azokat a moratórium időszakában, kockázatnak tennék ki magukat. Azzal elismernék ugyanis, hogy nem voltak jogosultak a megbízási, illetve vállalkozási díjak áfatartalmának utólagos levonására.
A parlamentnek kell döntenie abban a kérdésben is, hogy meddig élhetnek az érintett vállalkozások az adóhivatali bírság alóli mentességgel: a hatályos szabályok szerint 2005. június 30-áig kellene megtörténnie az (immár) biztosított nyilvántartásba vételének, de egy másik SZDSZ-javaslat ezt egy évvel kitolná.
