Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Április 1-je és 21-e között tartják az immár hatodik mikrocenzust, amelyet a KSH 1960 óta két népszámlás között „félidőben” szervez. A felmérés az ország lakosságának két százalékára, az adott helyen az eszmei időpontban életvitelszerűen tartózkodó személyekre terjed ki, beleértve a hajléktalanokat is; ez 847 települést, és így 83 ezer háztartást jelent. A minta reprezentativitásából adódóan minden 10 ezer lakos fölötti település szerepel a listán, de az ennél kisebb létszámúak csak véletlenszerűen fordulnak elő. A mostani adatfelvétel jelentőségét növeli, hogy gyakorlatilag az uniós csatlakozást követő állapotot rögzíti, így a későbbiekben lehetőséget nyújt a változások elemzésére.
A felmérést 2100 kérdezőbiztos végzi – tudtuk meg Bagó Esztertől, a KSH elnökhelyettesétől. Az első eredményeket várhatóan szeptemberben teszik közzé. A alapfelmérés egyrészt a lakásra, másrészt a lakókra vonatkozik. Ezekre a válaszadás kötelező. A korábbiaktól eltérően most két kiegészítő kérdőív is lesz, de időkorlát miatt háztartásonként csak egyet kérdeznek le; az egyik a jövedelemre, a másik az informatikai és kommunikációs technológiai eszközök használatára (IKT) vonatkozik. A jövedelemre vonatkozó felmérésbe – amely szinte teljes mértékben megegyezik az 1996-os kérdőívvel – az összes megkérdezett háztartás negyede, vagyis 20 ezer háztartás került be. Ezzel szemben az IKT-ról eddig még nem készült ilyen széles körű felmérés; ezt tízezer háztartásban kérdezik le. Bár ez utóbbiakra a válaszadás önkéntes, bíznak abban, hogy sokan vállalják a válaszadást ugyanis igen fontos információval szolgálhatnak az ország lakosságáról – mondta a KSH elnökhelyettese. Bagó szerint garantálják az adatvédelem biztonságát, a kérdőíven személyi azonosításra alkalmas adatot nem rögzítenek.
Május–júniusban lesz a mikrocenzus kiegészítése, ekkor 10 ezer háztartásban végeznek majd felmérést a változó életkörülményekről.
