Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első ISO 9000-es szabványok 1987-ben láttak napvilágot, de azóta már több generációjuk született. Az 1987-es kezdeti változatot 1994-ben jelentős módosításokkal gyakorlatiasabbá tették. A legújabb nagyszabású módosítást 1999–2000-ben hajtották végre és 2000 decemberében adták ki. A jelenleg érvényes szabványok közösségi jelzése EN ISO 9001:2000; a magyar verzió pedig MSZ EN ISO 9001:2001, amely csak 2001 márciusában jelent meg. Míg korábban minőségbiztosításnak nevezték, amely tulajdonképpen erősen termékspecifikus szabvány volt, a jelenleg érvényben lévő szabvány neve minőségirányítási rendszer. Ez már nem egy adott termék, hanem a teljes termelési folyamat, egy vállalat teljes körű működésének a minősítését jelenti.
A minőségirányítási rendszernél (MIR) eggyel magasabb szintű a környezetirányítási rendszer (KIR), amelynek lényege, hogy a cég önként vállalhatja a tevékenysége során keletkező káros környezeti kibocsátás csökkentését, megelőzését. Ez természetesen a cég tevékenységi körétől függ, ugyanis míg egy irodánál elsősorban a papírhulladék vagy a kiürült festékpatron jelenthet problémát, egy veszélyes anyaggal is foglalkozó vállalatnál ez már sokkal bonyolultabb. A munkabiztonsági rendszer (MEBIR) a jogszabály által kötelezően előírt biztonsági intézkedéseken túl a balesetek további csökkentését, illetve az egészséges munkakörülmények megteremtését szolgálja.
Az élelmiszer-kereskedelemmel és -forgalmazással foglalkozó cégek úgynevezett HACCP minősítést kérhetnek. Ez garantálja az egész termelési és szállítási folyamat biztonságát, így a minőségét.
Magyarországon jelenleg mintegy 20-25 cég végez tanúsítást. Mindegyik tanúsítványtípus 3 évig érvényes, de a tanúsító köteles évente legalább egyszer felülvizsgálni a cég működését.
Magyarországon ISO 9001 tanúsítványt eddig elsősorban a multinacionális vállalatok leányai, illetve olyan nagyobb cégek szereztek, amelyek közbeszerzési pályázaton vettek részt vagy akarnak részt venni. A közepes és kisvállalatoknál csak most kezd jelentkezni egyfajta igény a rendszerszemléletű vezetés kialakítására – véli Benczúr Zoltán, az Abék Bt. ügyvezetője. A fogyasztók döntését általában nem annyira a minősítés, mint inkább az ár befolyásolja. Viszont a büntetések már egyre magasabbak, a vállalatoknak ezért inkább megéri egy kisebb átszervezéssel megelőzni a hatósági beavatkozást, mint belekezdeni egy esetleges jogi procedúrába. Mindezek nyomán várható, hogy egyre több minősítéssel rendelkező vállalat a jövőben a beszállítójától is megköveteli a minősítést. Benczúr szerint nálunk az elsősorban családi vállalkozásokból kinőtt kis- és középvállalatok vezetői többnyire nem rendelkeznek sok vezetői ismerettel, és igen gyakran nem érzik át a vezetés felelősségét és súlyát. Ez nemcsak az alkalmazottak, hanem az ügyfelek elégedetlenségében is tükröződik.
Pásztor Hajnalka, aki már mintegy nyolc éve foglalkozik minőségügyi rendszerekkel (felkészítés, tanúsítás, oktatás), elmondta: eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy elsősorban a fejekben kell rendet tenni. Példaként azt említette, hogy nagyon sok vállalatnál nem tisztázzák a szerepeket és feladatokat, ami viszont koordinálatlan és gyakran párhuzamosan futó munkát eredményez. Ilyenkor viszont nehéz megtalálni az esetleges problémákat és az azokra irányuló megoldást is. A másik gyakori gondot a biztonsági előírások jelentik, amelyeknek sok cég papíron ugyan megfelel, de a vezetőség elmulasztja a gyakorlatban betartatni azokat. Ezeket elsősorban törvényi előírásnak tekintik, és nem látják be a tényleges szükségességét. Pásztor hozzátette, hogy éppen ezért egy minőségirányítási rendszer kidolgozásába és megvalósításába nemcsak a teljes vezetőséget, hanem az alkalmazottakat is be kell vonni.
