Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egységes szabályozás ugyan nincs, de törvények, jogszabályok, szabványrendszerek sokasága biztosítaná számunkra, a vevőknek, hogy egy építkezés során azt kapjuk, amit megrendeltünk, de ez sajnos gyakran nem így történik. Mára az építési vállalkozók száma jócskán megnőtt. A vállalkozók panaszkodnak a megbízhatatlan alvállalkozóra, akik a nem mindig megfelelő minőségű munka után még fenyegetőznek, hogy levonulnak a területről, az alvállalkozó pedig retteg attól, hogy a megbízó mondvacsinált okokból nem fizeti ki az utolsó számlákat.
Mi lesz így a minőséggel? Az építőiparban papírforma szerint szinte minden szabályokhoz, szabványokhoz és engedélyeztetésekhez kötött. Az épületbe beépített anyagoknak általában forgalmazói engedéllyel kell rendelkeznie, a beépítés során pedig igazolni kell a megfelelőségét, valamint az anyagokra tanúsítani kell a megfelelőséget. A kivitelezés során pedig be kell tartani az építési engedélyben, illetve tervben leírtakat, a magyar szabványokat és a jogszabályokat, valamint a szerződésben megfogalmazottakat. A projektek műszaki átadás-átvételekor megvalósulási dokumentáció is készül műszaki átadási bizonylatokkal együtt, többek között az anyagok minőségi tanúsításával vagy üzemeltetési jegyzőkönyvekkel.
Az építési projektekre 1-3-5 év jótállás vagy szavatosság is vonatkozik, attól függően, hogy miről szól a szerződés. A lakásoknál a jótállás mindig három év, az alkalmassági idő pedig jogszabály szerint öt vagy tíz év. Az átadáskor természetesen előfordulhat minőségi levonás a hibás teljesítésért, vagy kötbér a késedelemért, de garanciális pénzügyi visszatartás az 1-3 vagy 5 év után csak akkor fizethető vissza, ha nincs minőségi kifogás, vagy a kivitelező minden hibát kijavított. Mindezek ellenére azonban gyakran előfordul, hogy az engedélytől vagy a tervtől eltérően történik a kivitelezés, nem jogosult személy a kivitelező, a beépített anyagokról nincs megfelelő minőségtanúsítás, nem megfelelő minőségű anyag kerül beépítésre, nincsenek minőségi ellenőrzések vagy sok a minőségi hiba.
Az EU-csatlakozással az építőiparban is egyre kiélezettebbé vált a verseny, a piacon maradás elengedhetetlen feltételévé válik a piac által megkívánt műszaki követelményeknek és igényeknek a pontos, megbízható és naprakész ismerete – véli Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Minden műszaki terméknek például – a csak magyar piacra szántaknak is – teljesítenie kell az alapvető követelményeket. Az ilyen termékek általában viselik a CE jelet is, amely egyrészt jelöli, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó új megközelítésű irányelveknek, de egyben a termék „útlevele” is, amellyel az EU országaiban szabadon forgalmazható.
Jelenleg azonban nincs egységes uniós szabvány sem, ám ennek kialakítására vannak törekvések. Az egységes szabvány hiánya ugyanis jelentős többletköltséget ró az uniós országokban tevékenykedő vállalkozásokra, főként a drága fordítási költségek miatt. Ezen túl az is elmondható, hogy míg a jogszabályok alkalmazása kötelező, addig a szabványok használata önkéntes; ez abból a szándékból fakad, hogy a tudomány és technika fejlődését ne akadályozzák a kötelező előírások. Az uniós csatlakozást követően azonban semmi sem változott a szabványosítás terén Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a csatlakozó országok nemzeti szabványügyi szervezetei már az ország csatlakozása előtt elnyerték a teljes jogú tagságot az EU szabványügyi szervezeteiben. A nemzeti szabványokat egy a kormányzattól független, önkéntes alapon működő, közhasznú tevékenységet végző köztestület, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) végzi.
