Brüsszelben nemtetszéssel fogadták azt a kiszivárgott hazai elképzelést, hogy a kis- és középvállalkozók evaküszöbét megemeljék. Hírek szerint a pénzügyminisztériumban fontolóra vették, hogy a 25 millió forint éves bruttó árbevételt ötvenmillióra emeljék. Nevük elhallgatását kérő bizottsági források egybehangzóan úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy az EU áfabizottsága február 24-i ülésén, amelyen egyebek mellett foglalkoztak az eva rendszerével, világos volt, hogy „rezgett a léc”. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló úgynevezett áfabizottság arra volt kíváncsi, hogy a magyar egyszerűsített adóeljárás nem sérti-e az értéknövekedési adóról szóló közösségi irányelvet. A vizsgálódást még Frits Bolkestein, a belső piacért felelős egykori biztos apparátusa kezdeményezte, és a most már Kovács László alá tartozó főigazgatóság megörökölte a problémát. Brüsszeli forrásaink szerint, ha az előző biztos útmutatásai szerint járnak el, aligha törődtek volna bele az eva jelenlegi formájába. A szakértők között jogszabály-értelmezési vita alakult ki, és még a Magyarország számára kedvező döntést képviselők is elismerték, hogy ugyanilyen meggyőzően tudnának érvelni amellett, hogy miért nincs igazuk. Végül is a magyar biztos politikai súlya is befolyásolta, hogy nem vetődött fel döntő kifogás az evával kapcsolatban, így nem indul eljárás Magyarországgal szemben a közösségi joganyag megsértése miatt.
Sem a tagállamok, sem a bizottság nem zárkóznak el attól, hogy a kis- és közepes vállalkozókra egyszerűsített adóforma vonatkozzon, de az nem módosíthatja az eredeti áfarendszerben befolyó összeget. Amennyiben a pénzügyminisztérium megnövelné az éves bruttó árbevétel küszöbét – tehát kiterjesztené az evát további vállalkozásokra –, az olyan makrogazdasági beavatkozást jelentene, amelyet Brüsszelben már nem nyelnének le. Ezért – hangzik egy bizottsági illetékes tanácsa – jobb nem bolygatni a mai rendszert.
