Meghosszabbította az első magántőke bevonásával épülő börtön, a tiszalöki intézmény megvalósítására kiírt – európai uniós szintű – közbeszerzési eljárás jelentkezési határidejét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) – tudta meg a NAPI Gazdaság Bökönyi István bv. vezérőrnagy országos parancsnoktól. Így a cégek, illetve konzorciumok február 2. helyett 17-ig jelezhetik a részvételi szándékukat a tárgyalásos eljárásra. (A meghosszabbítást a hirdetmény év végi feladása és év eleji megjelenésével magyarázza a BVOP, mivel így a részvételi jelentkezések összeállítása, a kért igazolások beszerzése csak nehezen lett volna teljesíthető a jelentkezőknek.)
A dokumentációt eddig 19-en vásárolták meg. A jelentkezők közül március első hetében választja ki a BVOP, hogy kikkel kezd majd tárgyalásokat. A szerződéskötést június 27-re tervezik. A munkák a befektető által készítendő engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése után kezdődhetnek. Az átadás 2007 júniusára várható. A tárgyalásos eljárásra olyan befektetőcsoportok jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek befektetési vagy ingatlanfejlesztési, épületüzemeltetési, informatikai rendszerfejlesztési és üzemeltetési, étkeztetési referenciával, valamint felelősségbiztosításuk eléri az évi kétmilliárd forintot.
A nyertesnek saját forrásból kell a 700 elítélt befogadására alkalmas tiszalöki börtönt felépítenie, majd 15 évig működtetnie a szükséges biztonsági, védelmi, ellátási, üzemeltetési, informatikai, egészségügyi és higiéniai követelményeknek megfelelően. Tiszalök önkormányzata ingyen adott telket a zöldmezős beruházáshoz.
Tiszalökön kívül Szombathelyen is magán- és állami finanszírozásban (PPP-konstrukcióban) épül 700 fős börtön. Az előzetes számítások szerint a tiszalöki beruházás 15, a szombathelyi pedig 10 milliárd forintba kerülhet. Szombathelyen egy volt laktanya épületeit alakítják át, ennek megvalósítására a BVOP várhatóan márciusban ír ki közbeszerzést. Egy-egy börtön üzemeltetéséhez 280 büntetés-végrehajtási dolgozó szükséges, ezek díjazása – a börtönök létesítéséről szóló kormányhatározat szerint – évente legfeljebb 840 millió forintot tehet ki. Az üzemeltetés díja és a 15 éves szerződést feltételező lízingdíj évente – létesítményenként, 2004. január 1-jei árszinten számolva – nem haladhatja meg az 1,91 milliárd forintot. Az állam a bérlet lejártával megszerezheti ezek tulajdonjogát.
