Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre bizonytalanabbnak tűnik az eurónak a kormányzat által tervezett 2010-es bevezetése. Korábban a Fitch aggodalmaskodott ezzel kapcsolatban, szerintük csak a lehető legkedvezőbb esetben érheti el a budapesti kormány ezt a céldátumot (NAPI Gazdaság, 2004. február 2., 1–3. oldal), valószínűbb a 2012. Katona Tamás, a pénzügyi tárca politikai államtitkára viszont úgy vélekedett, hogy a gazdaság a maastrichti úton halad.
A Goldman Sachs ezt fejelte meg két évvel, felvázolva annak lehetőségét, hogy 2014-ig is késhet az euró bevezetése a politikai ciklusok miatt. A Dow Jones által citált jelentés szerint a legfőbb veszélyt az jelenti, hogy a fiskális politikán nem látszik a maastrichti kritériumok felé való közeledés. Alapvetően meghatározza a 2010-es bevezetés esélyeit, hogy a 2006-os választások utáni kormány miként menedzseli a hiány csökkentését a kormányzása első két évében.
Barcza György, az ING Bank elemzője szerint a Goldman által említett időpont nem irreális, a piac is egyre inkább beárazza az euró késését. A Reuters legutóbbi felmérése szerint az elemzők többsége még hisz a céldátumban; a legnagyobb veszélyt a szakértők is az államháztartásban látják. Erre az évre a GDP 5 százalékára teszik az ESA 95 módszerrel számított deficitet a kormányzat 4,7 százalékos előirányzatával szemben, jövő évre pedig 4,6 százalékot várnak. Ez azt jelenti, hogy 2005–2006-ban csak lassan csökkenhet a hiány, ami feszítetté teheti a 2010-es euróbevezetés programját, hiszen ehhez 2008-ra három százalék alá kell vinni a deficitet.
