Az EU pénzügyminiszteri tanácsa elfogadta a brüsszeli bizottság javaslatát, amely egyrészt túlzott mértékűnek ítélte a magyar költségvetési deficitet, másrészt elégedetlen az eddigi intézkedésekkel. A döntésnek ugyan nincs jogi következménye – így pénzbírság sem fenyegeti az országot –, de kellő erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a hiány 2008-ra a megengedett GDP-arányos 3 százalék alatt legyen. Az Európai Bizottság ezért hamarosan kezdeményezi a decemberben átadott új konvergenciaprogram alapján a pénzügypolitika, a célkitűzések felülvizsgálatát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a tanács – részben az elmúlt hetekben folytatott intenzív lobbizás eredményeképpen – a bizottságnál objektívebben mérte fel a magyar gazdaságot, mert összefüggéseiben elemezte a költségvetés helyzetét. Megállapítja, hogy jelentős makrogazdasági kiigazítás ment végbe, vagyis a korábban lelassult és egészségtelen szerkezetű növekedést egyszerre próbálták meg fenntarthatóvá és gyorsabbá tenni, és ez sikerrel járt. Az államháztartási hiány csökkentése – fogalmazott Draskovics – nem cél, hanem ennek a gazdaságpolitikai fordulatnak az eszköze. A növekedést a beruházások és az export mozgatja és a korábbi kedvezőtlen tendencia fő eleme, a reálbérek gyors emelkedése és fogyasztás növekedése leállt, illetve lelassult, és a „tankkönyvvel ellentétben” a növekedés felgyorsult. Draskovics elismerte, hogy az eredeti célkitűzés a deficit csökkentéséről túlságosan ambiciózus volt, európai viszonylatban azonban egyedülálló, hogy két év alatt 3,9 százalékkal sikerült a hiányt lefaragni, s ezt az EU is értékelte.
