Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt évvel elégedettek lehetnek a legalább három csillaggal bíró magyarországi szállodák. A KSH előzetes adatai szerint ugyanis a hotelek éves átlagos szobakapacitás-kihasználtsága 5 százalékponttal, 60 százalékra nőtt 2004-ben. A javulás mértékét fokozza, hogy a KSH-nak szállodai gyorsjelentésre kijelölt helyek száma az év eleji 163-ról az év végére 182-re emelkedett. (A képet árnyalja viszont, hogy az adatszolgáltatást teljesítő szállodák száma tavaly havonta átlagosan 155 volt.)
A felmérésben szereplők közül a legmagasabb kihasználtságot a budapesti négy- és ötcsillagos házak érték el (67, illetve 70 százalék), míg a háromcsillagosok 62 százalékig jutottak. A vidéki hotelek mutatója – a területi elhelyezkedéstől függően – 51–55 százalék közötti volt tavaly, kivéve a kelet-magyarországi négy- és ötcsillagos szállodákat, ahol csupán 43 százalék „jött össze”.
Az év folyamán a bruttó szobaárbevétel és a vendégéjszakák száma jelentősen növekedett. A bruttó szobaárbevétel folyó áron 13 százalékkal haladta meg a 2003-ast, míg a vendégéjszakák száma 10 százalékkal lett nagyobb. Az árbevétel nominálisan – a balatoni háromcsillagos szállodák kivételével – minden vizsgált csoportban emelkedett. A dinamika területenként eltérő volt: a fővárosban 12–19, az ország keleti részén 6–11, a nyugatin pedig 2–12 százalékos; a növekedés mértéke a fővárosban a csillagok számával párhuzamosan nőtt.
Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 2004-ben 13 900 forint volt, ami folyó áron 200 forint emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A négycsillagos szállodák országszerte az országos átlaghoz közeli árral dolgoztak, míg a háromcsillagos házakban egy szoba éjszakánként 6400–8800 forintba került. Egy kiadható szállodai szoba átlagosan 8300 forint bruttó szobaárbevételt hozott, ami számottevő növekedés a 2003-as 7550 forinthoz képest. A budapesti ötcsillagos egységek kiadható szobánkénti bevétele pedig megközelítette a 20 ezer forintot.
