Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nem pénzügyi vállalatok belföldi hitelfinanszírozásának dinamikája fokozatosan lassult 2004 első hat hónapjában – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberben készült stabilitási jelentése. Míg 2003 végén a hitelállomány növekedési üteme meghaladta a 23 százalékot, addig a múlt év első felében a bővülés mértéke 15 százalékra csökkent. Ezen belül a rövid lejáratú, alapvetően forgóeszköz célú vállalati hitelfelvétel stagnált (–0,4 százalék), a hosszú lejáratú, beruházási célú hitelfelvétel viszont a gazdaság növekedési ütemét felülmúlva emelkedett (+28,7 százalék).
A hitelkereslet vállalati méret szerinti alakulása is alapvetően eltért a korábbitól. A nagyvállalatok ugyanis döntően külföldről finanszírozták működésüket, a kis- és középvállalati (kkv) szektor kereslete viszont tovább erősödött a belföldi bankhitelek iránt. Az első félévben a nagyvállalatok belföldi banki hitelállománya 11,7 százalékkal bővült, miközben a kkv-hitelállomány 17,4 százalékkal növekedett. Ennek eredményeképpen a magyarországi pénzintézetek teljes vállalati hitelportfólióján belül a kkv-k része 43-ról 44,6 százalékra növekedett.
Mindezen túl még egy strukturális változás volt megfigyelhető. A vállalati forinthitelek 7,4 százalékkal, míg a devizahitelek 24,4 százalékkal emelkedtek, így (az MNB szerint a konjunktúraciklussal összhangban) folytatódott a teljes hitelállományon belül a devizahitelek részesedésének emelkedése. A vállalati szektor teljes hitelállományán belül a monetáris statisztikai publikáció adatai szerint 2003 elején még csak 35 százalékot, tavaly novemberben viszont már több mint 43 százalékot képviseltek a devizahitelek. A stabilitási jelentésben találhatunk információt e kölcsönök devizanem szerinti összetételéről is. Látványos a svájci frank térnyerése, ami egyértelműen a fedezetlen pozíció erősödését jelzi, hiszen aligha képződik a magyar cégeknél a korábbinál több bevétel a svájci devizában. A teljes vállalati devizahitel-állományon belül a svájci frank 2000-ben még mindössze két százalék körüli szintet ért el, tavaly szeptemberre viszont ez az arány 11 százalék fölé emelkedett. Érdekes lehet még, hogy a hosszú futamidejű devizahitelek növekedési üteme (27,5 százalék) meghaladta a rövid devizahitelek bővülését (18,8 százalék), ezért a devizahitelek átlagos lejárata újra emelkedett.
Ezt a jelenséget a lakosságnál már korábban megfigyelhettük. Az MNB jelentése azonban most a svájcifrank-alapú hitelek részesedésének alakulásáról is nyújt információt. Eszerint a devizahitelek részesedése a bankrendszer háztartásihitel-állományán belül kilenc hónap alatt a korábbi kétszeresére, 11 százalék fölé emelkedett, ezen belül a svájcifrank-alapú hitelek aránya 11 százalékról 58 százalékra nőtt.
