Novemberben a banki hitelállomány gyarapodásának több mint 65 százalékát a devizahitelek adták – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A képet némiképp árnyalhatja – bár alapvetően nem változtatja meg –, hogy az előző hónapban ez az arány meghaladta a 70 százalékot. Ilyen szempontból annak sem tulajdoníthatunk nagy jelentőséget, hogy a lakossági devizabetét-állomány értéke még mindig jócskán felülmúlja a hitelekét. Nemcsak a strukturális különbségek (hitelfelvevők és betételhelyezők, valamint befogadók és folyósítók közötti eltérés) miatt, hanem azért sem, hogy a banki hitelállomány közel sem mutatja a magánszemélyek összes kinnlevőségét.
Auth Henrik, az MNB alelnöke nemrégiben egy konferencián a háztartási devizahitelek teljes (tehát a nem banki pénzügyi szolgáltatókat – például a lízingcégeket – is beleszámítva) hitelállományon belüli arányát a szeptemberi adatok alapján mintegy 43 százalékra tette. Az ezt követő két hónap fejleményeinek tükrében – ezt a metódust alapul véve – ma már valószínűleg 45 százalék fölötti szintről beszélhetünk. A novemberi számok szerint a banki hitelállományon belül több mint 11,5 százalékot, külön a lakáshiteleknél pedig majdnem hét százalékot képviselnek a devizahitelek, ami az egy évvel ezelőtti 1-2 százalékos szinthez képest óriási felfutást jelent.
A háztartások, mint januárt leszámítva az év során mindig, novemberben is több hitelt vettek fel, mint amennyi betétet a bankoknál elhelyeztek. A pozícióromlás (amely így az idén az utolsó hónap adatainak ismerete nélkül meghaladta a 270 milliárdot) most 37,5 milliárd forintot tett ki.
B. Judit Varga