Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szabó Lajos
– Elégedett-e az MSZP-frakció a költségvetéssel annak végleges formájában, sikerült-e megvalósítaniuk a parlamenti tárgyalás előtt kitűzött célokat?
– Egy költségvetés véleményem szerint akkor jó, ha a valós helyzetből kiindulva valós válaszokat ad a problémákra. A kormány beterjesztése és a megszavazott módosítások megfeleltek ennek a követelménynek. Számunkra fontos volt ugyanakkor, hogy igazságosabb helyzetet teremtsünk a jövedelempolitikában, a családtámogatási rendszerben és a lakástámogatásoknál is. Ezeket a szempontokat sikerült érvényesítenünk a vitában, akárcsak a munkahelyteremtés támogatását és az állam hatékonyabbá tételének tervét.
– A számok tükrében a költségvetési vitában az önkormányzatok jelentős többlettámogatásban részesültek, más kérdés, hogy milyen volt a kiinduló helyzet, a pénzügyi tárca eredeti büdzsétervezete.
– A jövő évi költségvetéssel jelentősen javul az önkormányzatok helyzete, összességében 100 milliárd forinttal. A kormánypárti frakciók is támogatták az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tető alá hozott megegyezést a béremelésekről, és meg is teremtették az ehhez szükséges 8,4 milliárd forintos többletforrást.
– Lát-e kockázatos, várhatóan nehezen teljesülő előirányzatokat az elfogadott törvényben?
– Minden költségvetésben, akár a családi költségvetésekben is mindig vannak kockázatok, váratlan kiadások, amelyek összekuszálhatják a terveket. Az új törvényben ezért kötelező érvénnyel minden fejezetben 2,5 százalékos tartalékot képeztünk, amelynek végösszege mintegy 100 milliárd forint. Ezeket a zárolásokat az évközi folyamatok tükrében oldjuk majd fel, és azok kedvező alakulása esetén eljuttatjuk a többletforrásokat a jogosultaknak.
Varga Mihály
– Ellenzéki képviselőként tud-e említeni olyan területeket, amelyek a frissen megszavazott költségvetés nyertesei lehetnek jövőre?
– Ezzel a költségvetéssel jövőre senkinek sem lesz jobb. Sorolhatnám a területeket, amelyeket hátrányosan érint a törvény. A béremelésekre 60 milliárd forint hiányzott a beterjesztéskor, ezt csak részben korrigálták a módosító indítványok. A honvédelem a NATO-val kötött egyezmény ellenére sem részesül a GDP-arányosan őt megillető összegben, és az uniós mezőgazdasági támogatások 30 százalékos önrészét sem biztosítja a javaslat.
– A költségvetési törvények a tervezéskor és a parlamenti vitában általában még betarthatónak tűnnek, az igazi gondok azonban a gyakorlatba való átültetéssel kezdődnek. Milyen kockázatokkal kell számolni jövőre a költségvetésben?
– Három kockázatcsoportot lehet megemlíteni. Az egyik a világgazdasági növekedés, illetve hogy az export szempontjából fontos piacon lesz-e fellendülés. A másikat olyan bizonytalanul előre jelezhető tényezők jelentik, mint az energiaárak vagy a valutaárfolyamok. A harmadik az a folyamatos hátrálás, amelyet költségvetési ügyekben eddig a kormány tanúsított, és amely már néhány hónap után revízióhoz szokott vezetni.
– Az ilyen helyzetek elkerülését szolgálhatja a pénzügyminiszter és a kormánypártok által is sokat emlegetett 100 milliárdos biztonsági tartalék, amelyet az áfabevételek idei elmaradásához hasonló vészhelyzetek esetére zároltak.
– Két dolgot figyelembe kell venni. Az egyik, hogy választások előtti évben leszünk, ez pedig teret ad az ígérgetéseknek. Másrészt az általános tartaléknál például már most megfigyelhető, hogy előre megtalálják a pénzek helyét. Az áfabevételeket ráadásul 20 százalékkal magasabbra tervezték, mint az idei bázis, ez pedig egy újabb kockázati tényező. A tavalyi évhez hasonlóan a kormánypártok idén sem támogatták egyetlen érdemi módosító javaslatunkat sem, de az elfogadott költségvetés betartásáért amúgy is a kormány a felelős.
