Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hétfői ülésén 50 bázisponttal mérsékli az irányadó kamatot a jegybank monetáris tanácsa (MT) – vélik egyöntetűen a lapunk által megkérdezett elemzők. Ezzel beigazolódni látszanak azok a korábbi várakozások, amelyek szerint még ebben az évben egy számjegyű lesz az alapkamat. A vágásnak alapvetően az infláció kedvező alakulása enged teret. A piac az elemzők által biztosra vett 50 bázispontnál többet, 75–100 bázispontot áraz; a jövő év elején egyből leeső inflációval jelentősen erősödnek az újabb csökkentés iránti várakozások. Egyes vélemények szerint a piac talán kissé előre árazott, a jegybank – teret hagyva a további csökkentéseknek – várhatóan nem vág 50 bázispontnál nagyobbat a kamatból. A tanács kommentárjában nem sok új várható, a csökkenő infláció mellett feltehetően megemlítik a hosszabb papírok iránti külföldi kereslet stabilizálódását, s azt is, hogy a piacok egyre kisebb felárat társítanak a magyar befektetésekhez. Emellett várhatóan megemlítik ikerdeficit továbbra is fennálló kockázatát.
A jövő év végén 8 százalékos kamatszint várható – vélekedik Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Szerinte a kamatcsökkentés lefutása az első félévben meredekebb lesz, a másodikban kisebb mértékű csökkentés várható, de nem feltétlenül 50 bázispontos lépésekben. A bázishatások miatt az infláció az év elejétől csökkenő mértékben mérséklődik: ez is inkább abba az irányba mutat, hogy az első két negyedévben várható a jövő évi vágás nagyobbik része. A második félévben előtérbe kerülhetnek az egyensúlyi kérdések, amelyek a jegybankot óvatosságra intik – vélekedik Samu János, a Concorde szakértője.
A szokásos forgatókönyv szerint a betéti kamatok gyorsabb, a hitelkamatok lassabb ütemű csökkenésére lehet számítani jövőre a jegybanki kamatok mérséklődésével összhangban – megfigyelők szerint ez rövid távon kitágítja a marzsot, de hosszú távon az eszközök és források alacsonyabb kamatszintje alacsonyabb marzsot jelent. Az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy a vállalati hitelkamatok a lakosságinál rugalmasabban változnak, hiszen azok sok esetben egy irányadó kamathoz kötöttek. A lakossági kamatoknál ilyen kivétel a kamattámogatott forintalapú jelzáloghitel kamata, amely állampapírbenchmarkhoz kötött, így azok árcsökkenése fokozatos lesz, de a szabályozás miatt ugyancsak késéssel követi a piaci hozamokat, ám ezt a piaci verseny felgyorsíthatja.
A lapunk által megkérdezett bankok közül a K&H szakértője úgy véli, hogy a jövő évre prognosztizálható mintegy 2 százalékpontos jegybanki alapkamat-csökkenés következtében jelentősen mérséklődnek a hitel-betét marzsok is. Ennek okát abban látja, hogy a viszonylag magas nominális kamatszint mellett nagyobb marzs is könnyebben elfogadható az ügyfelek számára, mint alacsonyabb referenciaráták esetén. Jelenleg a magasabb marzsok betéti oldalon figyelhetők meg a három hónapos diszkontkincstárjegyhez képest – tájékoztatott a bank. Ebből következően a jövő évben a marzs csökkenése is elsősorban ezt az oldalt érinti. A marzsbevételek csökkenése ismét hangsúlyozottan előtérbe helyezi a jutalékbevételek emelését mint elsőrendű feladatot.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint a jegybanki alapkamat feltételezett csökkenése esetén – kizárólag ezt a kamatalakító tényezőt figyelembe véve – az eddigi tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy a betéti oldalon valószínűleg hamarabb elkezd csökkeni a kamatszint, mint a hiteloldalon. Hiteloldalon várhatóan a bankok közti verseny fokozódása váltja ki a nagyobb mértékű kamatcsökkenést. A CIB arról tájékoztatott, hogy mind a betét-, mind a hiteloldalon a jegybanki alapkamat változását követik a kamatok.
