Az agrár- és a gazdasági-üzleti felsőoktatásban új elem lesz az alapképzés esetében a hároméves, 180 kredites tanulmányokat követő 30 kreditpontos gyakorlati képzés, amelynek köszönhetően jelentősen nőhet a diploma gyakorlati munkaerő-piaci értéke – állítja Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára. (A gyakorlat rendszerét még nem véglegesítette a tárca, noha az alapképzést szabályozó kormányrendelet már előírja.) Mang szerint elképzelhető az is, hogy az egyetemi szintű master képzésbe felvételt nyerők számára nem lesz kötelező a gyakorlat.
A munkatapasztalatot akkreditált gyakorlóhelyeken, vagyis a még kidolgozás alatt álló feltételrendszernek megfelelő cégneknél szerezhetik meg a végzősök. A gyakorlati képzés mintegy egymilliárd forint többletköltséggel jár majd a költségvetés számára, mivel a pályakezdők után az alapszintű normatíva bizonyos hányadát kapja meg az intézmény, amely külön megállapodás alapján megoszthatja az összeget a gyakorlatot biztosító céggel.
Miután a rektori-főigazgatói konferencia is nagy többséggel jóváhagyta a felsőokatatási törvény tervezetét, januárban kerülhet a kabinet elé – mondta lapunknak Mang Béla. A rektori elnöklettel felálló testületek tagjait kétharmad arányban az intézmények, egyharmad arányban az oktatási miniszter jelöli ki, s a 2005/2006-os tanévben alakulnak meg. Az intézményvezetők egyetértettek a kétciklusú képzésre való átállással, illetve ennek szabályozásával, az új törvény változást hoz továbbá a hallgatói jogok, a mobilitás, a bérezési rendszer, valamint a szakértői testületek esetében. A hárompillérű normatív finanszírozási rendszer minden hallgatónak 12 félévet, illetve 300 kreditet biztosít (ebből a bachelor képzés során 180 kreditet szerez meg a hallgató). Jelentős változás lesz az eddigiekhez képest, hogy master szinten csak az alapképzésbe belépők 40 százalékának megfelelő számú hallgató képzését finanszírozza a költségvetés.
Emri Zsuzsanna, a KPMG HR-igazgatója
Évente 10–12 pénzügy szakos negyed- és ötödéves hallgatót fogadnak két-három hónapos gyakorlatra, amelyet a pénzügyi év zárása körüli hónapokra időzít a társaság. A januári–februári gyakorlatot követően szeptembertől a végzősök nagy része visszatér a KPMG-hez arra a területre, ahol korábban dolgozott. A gyakorlati rendszer nagy előnye, hogy a pályakezdők így már ismerik a munkát, a céget és kollégáikat, ezért jóval gördülékenyebben illeszkednek be, mint azok, akik kívülről érkeznek – véli Emri. A bekerülésnek ugyanakkor szigorú kiválasztási feltételei vannak, amelyeket egy esetleges kötelező gyakorlati rendszer esetében is fenntartana a KPMG.
Nagy Annamária, a Danone toborzási és fejlesztési menedzsere
A társaság évi 12–15 végzős – zömében közgazdász és élelmiszer-ipari mérnök képzettségű – gyakornokot fogad, akik a menedzseri utánpótlást szolgálják. A vállalat előnyben részesíti azt a hallgatót, aki a diploma megszerzése után jelentkezik vagy vállalni tudja, hogy a cégnél eltöltött félév gyakorlatot követően is maradni tud, illetve nem szakítja meg a gyakornoki programot. Nagy szerint általában akkor vállalható ez a gyakorlati rendszer, ha a munkatapasztalat megszerzését a képzés utolsó szemeszterére időzítik.
Lukács Józsefné, az Agroprodukt Rt. munkaügyi vezetője
Eddig is fogadott egy-két hónapos nyári gyakorlatra mezőgazdasági főiskolai hallgatókat a cég. A fizetésükkel kapcsolatban Lukácsné elmondta, hogy ez az aktuális adószabályok, adókedvezmények függvénye lesz.
