Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előző évtizedekben az összes szocialista országgal született egy úgynevezett szociális biztonsági megállapodás, amely területi elv szerint szabályozta a nyugdíjak kifizetését – mondta Göncz Kinga szociális miniszter. Ez azt jelenti, hogy ha valaki átköltözött egy másik országba és ott letelepedési engedélyt kapott, akkor abban az országban kapta meg a nyugdíját. Az így megállapított nyugdíjat az új országban érvényes, az áttelepülő foglalkozásának megfelelő átlagkeresetből számították. Az EU biztosítási elve szerint azonban a nyugdíjat az adott országban eltöltött idő és az ott fizetett biztosítás, járulékok arányában állapítják meg. Romániában a nyugdíjak átlagos havi összege 13 ezer, Magyarországon 50 ezer forint.
Somogyi Ferenc külügyminiszter ismertette a kormánnyal a román külügyminiszter levelét a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Mircea Geoana megkérdőjelezte, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján reális-e a romániai magyarok számára felajánlani a kettős állampolgárságot. Somogyi a népszavazás után tájékoztatja az érintetteket a szófiai külügyminiszteri találkozón.
Az 1991-ben született román állampolgársági törvény értelmében két esetben veszítheti el valaki állampolgárságát: ha egyéni döntése alapján lemond róla vagy ha az állam megfosztja ettől. Romániában az állam csak kivételes esetekben foszthat meg állampolgárságától valakit, például ha törvénytelen úton szerezte meg az állampolgárságot vagy államellenes cselekedetet hajtott végre.
Varga Attila alkotmányjogász, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője kérdésünkre elmondta: az állampolgárság elveszítése teljes hatású. Ennek megfelelően az illető személy nem rendelkezik többé az állampolgársághoz köthető jogosítványokkal: nem indulhat a parlamenti, helyhatósági és államelnök-választáson, nem élhet szavazati jogával, továbbá elveszíti társadalom- és egészségügyi biztosítását, romániai nyugdíját, egyszóval mindent, ami állampolgári státusából fakad. Az pedig a kétoldalú államközi megegyezéseken múlik, hogy az illető személy jogosult-e tb-juttatásokra egy második országban, ha román állampolgárságáról lemondva külföldre költözik. Varga szerint a ius sangvinis, vagyis a vérségi elv alapján szerzett állampolgárságától elvileg egyetlen román állampolgár sem fosztható meg.
