Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A képviselők a héten kezdik el az Országgyűlés plenáris ülésén tárgyalni a Szülőföld Alap (SZA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek vitájában a határon túli magyarok szervezetei is felszólalhatnak majd. Az alap a kormány válasza a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, és a szülőföldön való maradást támogatja kezdeményezéseivel.
Kedden várhatóan döntenek a képviselők az egymilliárd forintos SZA beállításáról a költségvetésbe. Ezt 500 millió forintos külügyminisztériumi átcsoportosítás egészíti ki. A törvényjavaslat szerint a támogatások legalább kilencven százalékát nyilvános pályázat keretében kell elosztani, a fennmaradó támogatásrészt ugyanakkor a kormány fenntartaná előre nem látható kiadásokra, amelyeknél nem lenne pályázat.
A kormány tervei szerint az SZA a Munkaerő-piaci vagy a Nukleáris Alap módjára elkülönített állami pénzalap lesz, amelyre sajátos államháztartási szabályok vonatkoznak. Bár a törvényszöveget a pénzügyminiszter terjesztette be, az alap forrásai felett a külügyminiszter rendelkezik majd. A bevételek között a magyar költségvetés támogatása mellett a kormány számít adományokra is, amelyek minden forintjához egy újabbat tervez hozzátenni. Ezt utólag határozzák meg, úgy, hogy az előző évi adományoknak megfelelő összeget állítanak be a költségvetésbe.
Fontos kérdés az is, hogy az újonnan létrejövő tanács és a részterületekért felelős kollégiumok hogyan osztják el a rendelkezésre álló forrásokat. Első körben sehogy: a kormány ugyanis fenntartja magának a jogot az első „elosztási” döntések meghozására. Emellett a testületek erőteljesen alá lesznek rendelve a kormányzati akaratnak: minden tagjukat – a határon túli szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján – a miniszterelnök vagy a külügyminiszter nevezi ki. A döntések ráadásul csak miniszteri ellenjegyzéssel válnak érvényessé. A fideszes Hargitai János többek között azért támadta a javaslatot a parlament költségvetési bizottságának ülésén, mert jórészt már meglévő forrásokat terel össze egy kalapba. A szabaddemokrata Kóródi Mária is megemlítette néhány fenntartását: szerinte definiálatlan a „magyar nemzet polgára” kifejezés, amelyre pedig a javaslat mint kedvezményezettekre hivatkozik.
Miközben a kormány a SZA beindításával próbálja a határon túli magyarokat segíteni a jelenlegi lakóhelyükön, addig a pártok között tovább folyik a vita a népszavazás után lehetséges bevándorlási hullám hatásairól. Áder János a Magyar Rádióban úgy vélte, hogy a Romániával megkötendő nyugellátás-megállapodás elfogadását követően már nem a magyar nyugdíjfolyósító fizeti majd az áttelepülők nyugdíját. A párt értesülései szerint ez a megállapodás aláírásra kész, és a következő tárgyalási fordulón, december 6-án már pontot lehetne tenni az ügy végére.
Nyakó István MSZP-szóvivő szerint ugyanakkor a Fidesz-kormány mulasztotta el a magyar–román nyugdíjegyezmény felülvizsgálatát. A képviselő szerint ez évente 19 milliárd forintjába kerül az országnak, mivel 27 ezer nyugdíjas kap a régi egyezmény alapján nyugdíjat. Nyakó úgy tudja, hogy a román kormány „csak az EU-csatlakozás után érdekelt ennek a kérdésnek a rendezésében”.
