Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felmérései szerint a munkabalesetek száma 2004 első félévében 18,3 százalékkal csökkent 2003 első félévéhez képest. A halálos balesetek száma 2004 első félévében 32,1 százalékkal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a súlyos csonkulásos balesetek száma viszont 8,7 százalékkal csökkent, az összes csonkulásos balesetek száma azonban 27,9 százalékkal megugrott. Az idén az első félévben a tavalyi év első félévéhez hasonlóan az élelmiszer-ipari ágazat vezette a listát 847 balesettel, a szárazföldi szállítást és az egészségügyet megelőzve. A balesetek számát tekintve az építőipar ugyan csak az ötödik 541 balesettel, de a halálos balesetek listáját magasan vezeti. Míg az élelmiszeriparban egy, a szárazföldi szállításban nyolc és az egészségügyben két halálos eset volt az idei év első félévében, addig az építőiparban 31. Ennek oka az OMMF indoklása szerint abban keresendő, hogy az élelmiszeriparban és az egészségügyben a balesetek számát a több kisebb, főleg szúrásos és vágásos balesetek száma dobja meg, amelyek ezekben az ágazatokban az egészségügyi előírások miatt már munkaképtelenséggel járó betegségnek számítanak, az építőiparban viszont nem foglalkoznak az apróbb balesetekkel.
Az OMMF felméréseiből továbbá kiderül, hogy panaszbejelentést elsősorban azok a munkavállalók tesznek, akik munkaviszonyuk alatt szenvedtek balesetet és ezt követően megszűnt az adott munkáltatónál a munkaviszonyuk, illetve azok, akiknek a baleseti eseményét a munkáltató nem ismeri el munkabalesetként.
Az elmúlt években a védőeszközök tekintetében is az építőipar területén volt a legrosszabb a helyzet, ennek gyökerei rendszerint a munkáltatók mulasztására vezethetők vissza. Az OMMF tavalyi felmérése szerint a munkavállalók személyi védelme részleges vagy teljes elmulasztásának hátterében jellemzően a munkavédelmi kiadások megspórolása, valamint a külső ellenőrzés megúszásának reménye húzódik.
Az OMMF tapasztalatai szerint az elmúlt évekhez hasonlóan a munkafeltételek biztosítása jelentős mértékben a munkáltató jogkövető magatartásának és gazdasági helyzetének a függvénye. Az egész országra kiterjedő kockázatértékelési vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált munkáltatók több, mint a fele figyelmen kívül hagyta a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelésére és a munkakörülmények javítására vonatkozóan. Ezt a helyzetet az is okozhatja az OMMF szerint, hogy a gazdálkodók jelentős része nem foglalkoztat saját szervezetén belül olyan munkavédelmi szakembert, aki a munkavédelem területén bekövetkezett technikai és szabályozási változások alkalmazásában segítséget nyújtana. Bár 2004 első félévében kis javulás mutatkozott, a munkavédelmi feladatokat szolgáltatásként ellátó vállalkozók tevékenysége még mindig sok esetben csak az adminisztratív ügyek ellátására terjed ki.
