Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A minimálbér 53 ezerről 57 ezer forintra emelése, a bruttó keresetnövekedés ajánlott 6 százalékos mértéke, valamint az szja-csökkentés együttesen jövőre a reálbérek 3-4 százalékos növekedését okozza. Feltéve persze, ha a bérmegállapodás a helyi egyezkedéseknél sem borul jelentősen. A gyorsuló bérkiáramlás nem tesz jót az inflációnak és a fogyasztás bővülésének üteme is nő – vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Ezt azonban várhatóan megelőzi egy kamatcsökkentési periódus, aminek nyomán 8-8,5 százalékos kamatszint alakul ki, az euró kurzusa pedig a prognózisok szerint 250 forint felett lesz. Mindezek nyomán a jegybank elkezdhet aggódni a 2006-os inflációs cél miatt, aminek kamatkövetkezményei is lehetnek.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a minimálbérről folyó egyeztetéseken 56 ezer forintos plafont szeretett volna elérni, ám végül nem akarták megakadályozni a megállapodást, ezért belementek a havi 57 ezer forintos összegbe. Ebben egyrészt az erős külső nyomás játszott szerepet, illetve az is, hogy az idén nem volt minimálbér-emelés – mondta lapunknak Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgatója. A szövetség tagjainál persze nagyon eltérő a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Van olyan társaság például, ahol a dolgozók 60 százaléka dolgozik a legalacsonyabb bérért. A minimálbéren foglalkoztatott nemzetgazdasági szinten 500-600 ezer fős tábor meghatározó része – nagyjából 300 ezer ember – tartozik az MGYOSZ tagjaihoz. Ennek alapján a szövetség tagjainál – járulékok nélkül – havi 1,2 milliárd forint többletkiadás származik a minimálbér emeléséből, nemzetgazdasági szinten pedig az egész versenyszférának éves összevetésben 24–28,8 milliárd forint többletet jelent. Emellett az étkezési hozzájárulás, illetve az iskolakezdési támogatás növelése további 20 milliárd forinttal növeli a kiadásokat. Szakértői számítások szerint egyébként a versenyszférában dolgozók 20-25 százalékát – érinti a minimálbér.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát nem lepte meg a minimálbér-emelés mértéke. A szervezet ugyanis az elfogadott 4 ezer forintos növekedéssel számolt – mondta lapunknak Parragh László elnök. Szerinte ekkora lépésekkel nem lesz elérhető az uniós bérszínvonal, bár a gazdaság, illetve a vállalkozások helyzete egyelőre ennél nem is enged nagyobb emelést. Munkaadóiknak a béremelés fejenként 60-70 ezer forint, összesen 30–42 milliárd forint többletkiadást jelent évente. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke szerint a minimálbér emeléséből fakadó kiadási többletet nehezen, de finanszírozni tudják a munkaadók. A béremelési megállapodás alapján a cégeknek 6 százalékos termelékenységjavulást kell elérniük, ám ezt sokan nehezen tudják teljesíteni.
