Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hivatalos formában is megszületett a bankok különadójáról szóló törvénytervezet-módosítási javaslat: e szerint egyfajta adót vetnek ki kétfajta adóalapra. Tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) a parlament gazdasági bizottságán keresztül benyújtotta a Bankszövetséggel kötött megállapodáson alapuló beterjesztést. E szerint az érintett pénzügyi intézmények választhatnának, hogy adózatlan nyereségük vagy (főszabályként) a kamatkülönbözet alapján fizetik meg az új, és átmenetinek tervezett köztehert. A nyereség a javaslat szerint 8 százalékkal, míg a kamatkülönbözet 6 százalékkal adózna, illetve ennyivel csökkenne a társasági adóalap is. Az új javaslat egyik érdekessége, hogy a többi adótörvénytől eltérően rendelkezik a mulasztási bírságról. A PM nem titkolja: a kiemeléssel az a célja, hogy teljesítse bevételi tervét. Így bírságot fizet az a pénzügyi intézmény, amely „bármely kis összeggel” eltér az adókötelezettségtől. A mulasztási bírság 20 százalékos lesz, alapjába ugyanakkor nem számít bele a befizetett adóelőleg.
A PM tegnap reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos bírálataira is. Az áfabevételek bizonytalanságával kapcsolatban Várfalvi István helyettes államtitkár azt mondta: egy A és egy B verzióban is elkészült a költségvetés, amely zárol 100 milliárd forintot arra az esetre, ha nem teljesülnének a bevételi célok. A beinduló PPP-projekteket is bírálták a számvevők, de a tárca szerint a törvényjavaslat indoklásában benne vannak az M5-ös és M6-os autópálya, valamint a magántőke részvételével megkezdődő kollégiumi és börtönberuházások már közölhető részletei. A tárca szerint nem fenyeget túlköltekezés ezekkel a hosszú távú kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, mivel azokra minden esetben csak a pénzügyminiszter beleegyezésével lehet ígéretet tenni.
Jövő tavasszal elkészülhet az 1992-es államháztartási törvény (Áht.) átfogó felülvizsgálata, amely így jó esetben már 2006. január elsejétől hatályba léphet. Az ÁSZ évek óta kifogásolja az idejétmúlt jogszabályt, többek között a pótköltségvetésre vonatkozó, könnyen kijátszható szabályok miatt. Most ebben az ügyben kompromisszumos megoldás körvonalazódik: 2,5 százalékos GDP-arányos hiányterv-túllépésnél kötelező lenne költségvetési törvényt módosítani, míg 5 százalékos „tévedés” esetén kellene pótköltségvetést benyújtani a rendes büdzsé határidejeivel. Az Áht. felülvizsgálatát Aradi Zsolt miniszteri biztos felügyeli, és a PM vezetése szerint nem csak formai, de filozófiai és tartalmi változásokat is hoz a folyamat. A működési célú előirányzatokra is kiterjedhet így a nulla bázisú tervezési módszer, amelyet idén kísérleti jelleggel a fejezeti kezelésű előirányzatoknál alkalmaztak.
