Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő évi katonai büdzsé nemcsak a költségvetési fejezet idei előirányzatnál lett 59 milliárd forinttal kisebb, de alulmúlja még a tavalyi – zárolással csökkentett – előirányzatot is – derül ki a 2005-ös költségvetés tervezetéből. Azzal, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) jövőre mindössze 288 milliárd forinttal gazdálkodhat, reálértékben kevesebb pénz áll a tárca rendelkezésére, mint 2002-ben, amikor 261 milliárd forint volt az előirányzat.
Ugyan a tárcánál az átalakítások során felszabadulnak egyes források (például a sorkatonaság megszüntetésével), de sok esetben csak azért, hogy helyükbe még költségesebb – igaz korszerűbb – megoldások (például a szerződéses katonák) lépjenek. Valódi megtakarítást talán csak a katonai ingatlanok eladása hozhat, amelyet a kormány felhatalmazása alapján idén, merőben szokatlan módon, nem az ÁPV, hanem maga a HM végezhet. Lapunk értesülése szerint az első körben eladásra szánt ingatlanok értéke mintegy kilencmilliárd forint. Azonban még ez a bevétel sem húzza ki a gödörből a jövő évi HM-büdzsét, ráadásul csak meghatározott célokra használható fel.
A tárca kiadási tételeinek csaknem mindegyike nominálisan is kisebb lesz 2005-ben. Jövőre lakásépítésre 206 millió forint jut (idén 3,65 milliárd), lakástámogatásra is kevesebb mint az idei felét fordítanák. A központi beruházások összege több mint 8 milliárddal kisebb lett még az idei, zárolással csökkentett előirányzatnál is. A szakmai fejezeti előirányzat ugyancsak néhány milliárddal „könnyebb” lett. Az intézményi beruházások és felújítások is lassulnak, az idei mintegy 39 milliárd után jövőre erre csak 23 milliárd forint jut.
Nagy kérdés, hogy mire lesz elég a kurta HM-büdzsé, hiszen a tárca nemrég még azzal számolt, hogy a jövőre és a következő években folyamatosan növekvő, hamarosan a GDP 1,8 százalékát elérő – egyesek szerint még így is szűkös – költségvetésből hajtja végre az eddig sokáig halogatott haderőreformot. A korábban tervezett költségvetési növekedést emellett maga a GDP-bővülés is húzta volna. Így a kettős hatás miatt rövid időn belül 400 milliárd forint fölé kúszott volna a hadi költségvetés.
