Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Éles vitát folytattak tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottságában az MSZP képviselői Auth Henrikkel, a jegybank alelnökével, valamint a Fidesz honatyáival a jegybanktörvény tervezett módosításról. Auth az európai normákkal ellentétesnek tartotta a kormánypárti képviselők törekvését, amely szerint a miniszterelnök jelölhetne öt tagot az így maximum kilencfősről legfeljebb 11 fősre bővülő monetáris tanácsba (MT). Az alelnök szerint a módosítások alkotmányos aggályokat is felvetnek.
Szakmailag szükségtelennek és veszélyesnek tartotta emellett a devizatartalékról szóló napi jelentési kötelezettséget, amely szintén szerepel a javaslatban. Az operatív intézkedésekről szóló beszámolók könnyen nyilvánosságra kerülhetnek – vélte Auth, aki szerint nem kellene emelni a MT létszámát, ráadásul a hivatalban lévő alelnökök tervezett felmentése a tagság alól (egy kivételével) példa nélküli Európában.
A Pénzügyminisztérium által is támogatott javaslat védelmében Kovács Tibor szocialista képviselő azt hozta fel, hogy az uniós országok többségében joga van a miniszterelnöknek az MT-be tagot jelölni. A jegybank függetlenségét nem csökkenti a javaslat mivel annak eredményeképpen a miniszterelnök jelöltjei nem kerülnek többségbe a testületben. Az SZDSZ-es Kóródi Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy Járai Zsigmond a Fidesz vezette kormány pénzügyminisztere volt, így politikusi karrierjére tekintettel nem tartotta igazságtalannak, ha tevékenységében egyesek politikai motívumokat is keresnek. Auth Henrik szerint ugyanakkor az EU-ban nem ritka, hogy egykori pénzügyminiszterek, kincstári vezetők vezessenek központi bankot, ilyen volt Wim Duisenberg az ECB volt, és Jean-Claude Trichet a bank jelenlegi elnöke, valamint a hivatalban lévő ciprusi, portugál, finn és lengyel jegybankelnök is.
Járai Zsigmond ki fogja tudni tölteni mandátumát a jegybank élén – szögezte le a vita végén a módosítási javaslat beterjesztője, az MSZP-s Göndör István.
