Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 100 és 150 között lehet azon háziorvosi körzetek száma, amelyek saját orvos nélkül működnek. A magyar egészségügy egyik gyenge pontja, hogy a háziorvosok száma folyamatosan csökken. Míg 1995–2000 között 207 praxissal nőtt a háziorvosi szolgáltatók száma, addig 2000–2003 között huszonhattal csökkent. Ráadásul a szakma átlagéletkora folyamatosan nő, a doktorok mintegy negyven százaléka már betöltötte az 55. életévét. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) még 2001-ben kezdeményezte az akkori egészségügyi miniszternél, Mikola Istvánnál az úgynevezett praxisalap (PA) létrehozását. Ez a néhány százmillió forinttal létrehozandó alap egyfajta pufferkapacitás volna a praxisukat eladni vagy megvenni nem tudó háziorvosok mögött, ezzel is csökkentve a szakemberhiányt. A megvalósulásra azonban elég sokat kellett várni: tavaly ősszel ugyan újra napirendre került az ügy, majd februárban már azt kommunikálta a szaktárca, hogy hamarosan létrejöhet az alap, ám most úgy tűnik, jövőre hívják életre. Erről Rácz Jenő miniszter beszélt szerda reggel a köztévében. A NAPI Gazdaság értesülése szerint valóban szerepel a minisztérium 2005-ös költségvetésében a praxisalapra szánt összeg, amely százmilliós nagyságrendű lehet. Így a fiatal háziorvosok könnyebben vásárolhatnak majd praxist, az alap ugyanis kamatmentes kölcsönt biztosíthat nekik. A tárca ezzel együtt a képzési rendszer átalakításával is pótolná a kiöregedő háziorvosokat. A tervek szerint a pályakezdők – egyebek között belgyógyászi végzettséggel – szakvizsga nélkül is elhelyezkedhetnének, természetesen vállalva a szükséges képzettség megszerzését hat éven belül.
