Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország egy csapásra kézzelfogható közelségbe került a maatrichti kritériumok teljesítéséhez – ehhez „csupán” az Eurostat toleranciájára van szükség. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis úgy döntött, hogy a magánnyugdíj-pénztárak miatti bevételkieséssel korrigálja az államháztartási hiányszámokat. (Ezek az állami kiadások évente száz- és kétszázmilliárd forint között ingadoznak. A tárca adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárakba 2004-ben 168 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan 211 milliárdot fizetnek be a tagok.) Az Eurostat felé Svédország, Hollandia és Lengyelország is így jelent. Az azonban nem egyértelmű, hogy mi számít „eurokonformnak". Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat számítása szerint a magánnyugdíjalapba történő befizetéssel nem csökkenthető az államháztartás hiánya, és az EU brüsszeli bizottsága is ezt fogadja el. Amikor egy adott országnál vizsgálják a stabilitási és növekedési megállapodás feltételeinek teljesítését, az Eurostat adataiból indulnak ki. Ugyanakkor a tagországok között is vita van erről – tudtuk meg bizottsági forrásokból. Az Eurostat jelenlegi állásfoglalása szerint a magánnyugdíjrendszer nem része az államháztartásnak, így az emiatt rés betömése hiánynövelő. A szervezet azonban 2007 márciusáig adott határidőt a tagországoknak, hogy miként klasszifikálják rendszerüket azaz olyanná alakítják-e, ami belefér az áht-ba – s ekkor nem hiánynövelő –, ám ebben az esetben be kell futni egy sor előírást. Két évig tehát lehet folytatni ezt a fajta jelentést az Eurostat felé, ám semmi nem utal arra, hogy a mostani – az unió szabályozása szerint magánnak tekintendő – rendszert az áht alá lehetne vonni.
Ez a számítási módszert közgazdaságilag indokolt – mondta Katona Tamás politikai államtitkár. További érv a „kivétel” mellett, hogy ezek a pénzek nem gerjesztenek többletkeresletet, így inflációt sem. Ezen a módszertani váltáson a tárca már korábban is gondolkodott. Az időzítés oka, hogy most volt szükség erre a fajta hiánycsökkentésre – mondta a NAPI Gazdaságnak Katona. Ezzel a megoldással látványosan, évente 0,8–1,0 százalékponttal javulnak a GDP-arányos áht-mutatók. Így a GDP-arányosan, eredményszemléletben számolt idei áht-deficit a korábban várt 5,3 százalék helyett csak 4,5 százalék lesz. A következő években pedig 0,7 százalékpontos lépésekkel már 2006-ban 3,1 százalékkal számol az új statisztikával a pénzügyi tárca. Ezzel pedig a következő évben a maastrichti 3 százalék alá süllyed a hiány, ami – csak ennek alapján – az euró 2009-es bevezetését sem zárja ki. Nem valószínű, hogy tervezettnél előbb vezetik be Magyarországon az európai devizát – mondta lapunknak Samu János, a Concorde elemzője. Az ezen való lamentálkás egyik alapfeltétele, hogy valóban teljesüljön a jövő évi – új módszertan szerinti – 3,8 százalék, amire azért mérget nem lehet venni. Az eredeti szeptemberi prognózis 4,7 százalék volt, a piaci elemzők vészforgatókönyvei szerint ez akár 0,5 százalékkal is magasabb lehet. Emellett azt sem célszerű figyelmen kívül hagyni, hogy 2006 választási év, ami semmiképpen sem biztosíték a feszes büdzsére. Egy sor, az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó könnyítés eltűnik 2006–2007-ben, arra lehet számítani tehát, hogy a 2007–2008-as 3 százalék alatti hiány elérése azért nem lesz fáklyás menet. Amennyiben az Eurostat akceptálná – mint ahogy erre semmi biztosíték nincs, sőt – a PM által feltalált új hiánycsökkentési eljárást, úgy is van mit szorgoskodni a deficit mérséklésén.
