Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi formában számos pénzügyminisztériumi (PM) adóváltoztatási javaslattal nem ért egyet az MSZP frakciója – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az egyik vitatott kérdés a regisztrációs adó, amelynek inflációval megegyező valorizálását tudná csak támogatnia a frakció, szemben a PM jelentős emelési tervével. A szocialisták azzal sem értenek egyet, hogy a kormány az adó hatályát kiterjesztené az 50 köbcentinél nagyobb motorkerékpárokra is.
Nem támogatta egyértelműen a nagyobbik kormánypárti frakció azt a beterjesztést sem, amely a kivethető helyi adó plafonját – az építmény-, a telek-, a kommunális és az idegenforgalmi adó esetén – 50 százalékkal megemelné. Szocialista képviselők szerint ez olyan üzenetet közvetítene az önkormányzatoknak, amely biztosan nem célja a kormányzatnak. Az építményadó esetében például alig 30 helyhatóság adóztat jelenleg a határértéken, ugyanakkor lényegesen nagyobb a maximális kommunális adót kivető önkormányzatok száma, így itt nagyobb nyomás érzékelhető e bevételi forma jobb kihasználására. Újabb vitapont az őstermelők adózása, amelynél az MSZP az adómentes értékhatár növelését, illetve a földvásárlás adómentességét támogatná.
A szocialisták és a pénzügyi tárca szakértői is egyetértenek ugyanakkor azzal a javaslattal, amely szerint jövőre egyetlen fillérrel sem terhelné a munkavállalót a magáncélú céges telefonhasználat. A munkaadókat ugyanakkor 38 százalékos mértékben továbbra is sújtaná az elvonás. A beterjesztés elfogadása esetén így kevesebb mint felére csökkenne a munkáltatók által jelenleg fizetett 8350 forint egy tízezres kártya után.
A PM 11 milliárd forintos bevételre számít az újonnan bevezetni tervezett négyszázalékos vállalkozói járulékból – hangzott el a jövő évi adótörvények parlamenti bizottsági vitájában. Az új közteher a pénzügyi tárca becslése szerint 550 ezer főt érinthet. Hosszabb távon ugyanakkor nem lesz bevételnövelő forrás a vállalkozói járulék, mivel abból a vállalkozók munkanélküli segélyét is fizetni kell, így a PM nullszaldóra számít ennél a járulékfajtánál. Ezzel szemben a Fidesz részéről Tállai András szerint egyértelműen bevételnövelő eszközről lehet beszélni, mivel nem valószínű, hogy vállalkozók tömegei vennék igénybe a munkanélküli segélyt a jogszabály életbe lépését követően, és magát a segélyt is csak 9 hónapig folyósítanák. A lakásilletékek emelkedése után egy húszmillió forint értékű új lakás megvásárlásakor 300 ezer forintot kellene az államkasszába fizetni, míg 25 millió forint esetén az illeték értéke már 600 ezer forintra nőne – jelentette ki a tárca képviselője.
