Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányprogram parlamenti vitáján volt gyerekvers, beszólások, vádaskodások, freudi elszólások, speciel a kormányprogramról jóval kevesebb szó esett. Némi nosztalgiával lehet gondolni a rendszerváltás első éveinek parlamenti beszédeire, amelyek időnként a „vers mindenkinek” műsorra emlékeztettek, hiszen egymást érték a szépirodalmi versidézetek. Mára ez Weöres Sándor néhány sora és pár gyermekmondóka felidézésére szelídült. Vers helyett szerdán is fricskából jutott a legtöbb. Ennek egyik mestere Áder János volt, aki a lendületet lejtmenetté alakította, később ezen ötletet némi fizikával társítva egy MDF-es képviselő úgy folytatta, hogy a kormányt nem a lendület, hanem a tehetetlenség mozgatja, méghozzá g/t a négyzetennel. Néhány felszólalóhoz Freud Zsigmond is ellátogatott: amikor Varga Mihály Katalinozta Lendvay Ildikót vagy amikor Csáky András a „lerázza magáról, mint vizet a bolha” kijelentéssel brillírozott.
