Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankok között érzékelhetően egyre élesebbé válik a lakossági piacon folytatott verseny, amit jól mutat, hogy az ebben az üzletágban alkalmazott kamatkülönbözet (marzs) augusztusban is csökkent, míg a vállalatoknál ugyanez a mutató növekedést jelez - derül ki a jegybank legfrissebb jelentéséből. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek és az éven belüli futamidejű (a lakossági üzletágban a fogyasztási) hitelek átlagkamata közötti különbözet persze csak egy, bár kétségkívül az egyik legfontosabb adat annak megítéléshez, hogy mennyit is keresnek a bankok a kamatokon. (Ez most a kormánynak a bankok adóztatásával kapcsolatos javaslata miatt kapott külön jelentőséget.)
Az augusztusi adatok egy része - annak ellenére, hogy akkor még szó sem esett a kamatmarzs megadóztatásáról - már azt is mutatja, hogy a bankok profitjuk növelését elkezdték más irányban (is) keresni. Miközben ugyanis a fogyasztási hitelek átlagkamatlába 33 bázisponttal csökkent, az átlagos hitelköltség-mutató (amiben a kamat mellett a különböző díjak és jutalékok is szerepelnek) 59 bázisponttal nőtt. Az átlagkamat értéke azonban nem csak ezért kezd mind kevésbé eligazító adat lenni. A különböző hiteltípusok kamatát és a hitelköltséget is erőteljesen befolyásolja a futamidő, illetve az, hogy a szerződést milyen kamatperiódusra kötik. A fogyasztási hiteleknél például míg a legrövidebb lejáratnál az átlagkamat emelkedett, az egytől öt évig terjedő kölcsönöknél a kamat egyenesen zuhant. Ugyanez a jelenség - ha nem is ilyen markáns különbséggel - megfigyelhető a lakáshiteleknél is.
A lakáscélú hitelszerződések értéke egyébként augusztusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatója szerint még az előző havinál is kisebb lett. Az állományi adatok alapján ezen a téren egyértelműen folytatódott a devizaalapú konstrukciók (ezek a havi szerződéseknél egyáltalán nem szerepelnek) térnyerése. A lakosság lakáshitel-állománya augusztusban 35,2 milliárd forinttal nőtt, aminek pontosan a felét a devizahitelek tették ki. Az ilyen konstrukciók aránya így már meghaladja a 4,2 százalékot az egy évvel ezelőtti 1,2 százalékhoz képest.
