Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A katonai kutatás-fejlesztési (k+f) kiadások csökkenésére lehet számítani az elkövetkező években – mondta lapunknak tegnap Nagy László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatalának (TH) technológiai helyettes vezetője. A szakértő szerint azért csökken a költés a jelenlegi évi négyszázmillió körüli szintről 250-300 millió forintra, mert egy-két kivétellel (ilyen a BTR–80-as páncélozott szállító harcjárművek modernizációja) a honvédségnél meglévő fegyverrendszerek fejlesztése befejeződött. Számos fejlesztést zártak le az elmúlt években, így véget ért az egyéni védőfelszerelés, a tűzvezető rendszer és a felderítő rendszer fejlesztése is. Nagy László úgy véli, hogy a kisebb összeg a jövőbeni feladatokra elég lesz. Ezután – a HM-büdzsé függvényében – a kifejlesztett rendszerek gyártási fázisba kerülhetnek. Így például a szovjet radarok korszerűsítését az HM Arzenál Rt. végezheti el – ha lesz rá pénz.
Az elmúlt években, amióta a TH a védelemgazdaság szektorba tartozik, növekedett a kutatási-fejlesztési költés, miközben kutatási feladat is bőven akadt. Tavaly 470 millió forintot fordítottak tényleges k+f tevékenységre a TH-ban. A legtöbb fejlesztési igény – 52 százaléknyi – a honvédségtől érkezett, 21 százalék a középtávú, 27 százalék a hosszú távú NATO-megfelelés érdekében elindított fejlesztés aránya. Egy másik felosztás szerint a pénz 34 százalékát új rendszerekre, 26 százalékát tesztekre költötték, míg 16 százaléka fenntartási, 24 százaléka modernizációs célú volt.
A jövőben elindul a híradó-informatikai beszerzési program, amelynek keretében számítástechnikai berendezéseket, technológiát és hálózatokat vásárolna a tárca. A MiG–24-es csatahelikopterek modernizációjának összetétele még nem végleges, de várhatóan idegen-barát felismerő rendszer, új híradó- és fegyverirányító rendszer kerül a forgószárnyúakba, s alkalmassá tennék őket az éjszakai bevetésre.
