Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány döntése szerint a vállalkozások által fizetendő társasági adó kétkulcsossá válik: a pénzügyi szolgáltató cégekre (idetartoznak a bankok mellett a biztosítók, a pénztárak és a lízingcégek, a befektetési vállalkozások is) 24, mindenki másra pedig továbbra is 16 százalékos kulcs lesz 2005. január 1-től érvényes. Draskovics Tibor elmondta, hogy a 24 százalékos kulcs további alakítását a későbbi jövedelmezőségtől teszik függővé. A szaktárca szerint az adóteher-növelés 30 milliárd forintot hozhat a költségvetésnek. A NAPI Gazdaság által az előző évi betétállomány és átlagos kamat alapján készített számítások azt mutatják, hogy ezzel 10 százalékos mértékű kamatadó bevezetését sikerül elkerülni. Az ugyanis mindenki számára egyértelmű, hogy az új adókulcsot a kamatadó helyett találták ki.
A Magyar Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás lapunk kérdésére elmondta: továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a kormányzatnak, az uniós normáknak megfelelően, inkább a kamatadót kellene bevezetnie. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a jelenlegi intézkedéssel kapcsolatban törvényességi, sőt alkotmányos aggályaik vannak. Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke úgy véli, hogy ilyen kifogások nem merülhetnek fel. Akkor lehetne diszkriminatívnak minősíteni az adóemelést, ha az nem az összes pénzügyi szolgáltatóra, hanem például csak a bankokra vonatkozna. Zara szerint versenysemlegesebb és szerencsésebb megoldás a kétkulcsos társasági adó, mint a kamatadó lett volna.
A Bankszövetség ezt nem egészen így látja, mivel szerintük a szektorok között különbséget tevő adókulcs a versenyt is torzíthatja. A magasabb teher pedig – fejtette ki Erdei – nyilvánvalóan nem marad hatástalan a betéti és a hitelkamatok szintjére sem. Draskovics azonban kételkedik abban, hogy a verseny lehetővé teszi a bankok számára, hogy kondícióikon rontsanak.
A Deloitte által készített nemzetközi társaságiadó-felmérésből egyébként az derül ki, hogy az esetek többségében az unión belül az olajiparban érdekelt, valamint pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságokra rónak ki az országos átlagnál magasabb nyereségadót. Belarusziában az átlagos 24 százalék helyett 30 százalékos társasági adót fizetnek a bankok és biztosító társaságok. Ugyanezt a kört az általánostól eltérően kezeli az osztrák adórendszer is. Dániában 30 helyett 52, Norvégiában 28 helyett 50, Máltán 35 helyett 50, Spanyolországban pedig 35 helyett 40 százalékkal adóznak az olajipari cégek. Ez utóbbi országban a pénzügyi szektor néhány szegmense viszont az átlagosnál alacsonyabban adózik.
