Az MNB továbbra is legalább 5,4 százalékos GDP-arányos államháztartási (áht) hiányt vár idén, s a PM-et a deficitterv kapcsán a tavaly elkövetett kommunikációs hibák megismétlésétől óvja – derült ki Auth Henrik jegybanki alelnök parlamenti meghallgatásán. Auth a gazdasági bizottságban az MNB elmúlt három éves működésével kapcsolatos kérdésekre és az elsősorban a szocialista képviselőktől érkező bírálatokra válaszolt. Véleménye szerint az egyéves vagy afölötti lejáratú állampapírok kamatozására a jegybanki alapkamatnak nincs közvetlen hatása, ezen a szinten az áht-hiányra vonatkozó kormányzati bejelentések és elemzői vélemények voltak meghatározók. A jelenlegi 11 százalékos alapkamattal kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem okoz növekedési áldozatot, mivel a magyar gazdaság jelenleg kifutja potenciális növekedési pályáját. A 7 százalékosnál nagyobb egy évre visszatekintő infláció mellett kevesebb mint 4 százalékos reálkamat a magyar gazdaságtörténetben megszokott szinten van – vélte Auth. Míg az MSZP-s képviselők a környező országokhoz mérve kiugróan magasnak tartották az alapkamatot, addig Auth – tekintettel arra, hogy a magyar államadósság arányosan nagyobb – ezt indokoltnak tartja.
A magasabb kamat mellett szóló érv az is, hogy az államadósság szerkezete kedvezőtlen változáson ment keresztül az elmúlt években: míg két éve az átlagos lejárati idő 3,5 év volt, addig mára ez 2,2 év, tehát a rövidebb lejáratú papírokat részesítik előnyben a befektetők. A szocialista bizottsági tagok szerint a túlzottan erős forintárfolyam súlyosan érint több ágazatot, köztük a vegyipart, amelyben több cég már megkezdte a termelés más országokba telepítését, növelve ezzel a térség munkanélküliségét. Auth válaszában a fejlődő világban megszokott jelenségnek nevezte, hogy a bérköltségre érzékeny könnyűipar a kedvezőbb feltételeket kínáló helyekre települ át. Az alelnök emellett megjegyezte, hogy az euró–forint nominális árfolyam 2001 második fele óta jórészt egy igen szűk tartományban mozgott.
